Facebook
 

Híreink

Mire kell építési engedélyt kérni és mire nem? Összegyűjtöttük a tudnivalókat

2011-03-10
építőanyag Az építési engedélyezési eljárásokat a 37/2007. (XII. 13.) számú ÖTM-rendelet szabályozza, amely 2008. január 1-je óta hatályos. A jogszabály három kategóriát határozott meg, így az engedélyhez kötött és az engedélyhez nem kötött tevékenységek mellé csatlakozott a bejelentéshez kötött építési munkák típusa. (A rendelet nagyobb részét az Alkotmánybíróság döntése nyomán hatályon kívül helyezték. Most a 193/2009 Korm. rendelet szabályozza az eljárásokat, de a cikkben taglalt kategóriák most is érvényesek.) A bejelentési kötelezettség valójában egy egyszerűsített engedélyezési eljárás. Ennek során a tervdokumentációt el kell készíteni építész (és ha szükséges statikus, épületgépész) közreműködésével, majd formadossziéban be kell adni az építésügyi hatósághoz. Az engedélyt nem kell megvárni, a kivitelezés a tervek alapján máris megkezdhető. Később a hatóságtól kapunk egy levelet, amelyben tudomásul veszik a bejelentésünket. 2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált a normál és az egyszerűsített építési engedélyre. Utóbbi esetben rövidebb az eljárás ideje, egyszerűbb műszaki tartalmú terveket kell beadni, és általában szakhatóság nem vesz részt az eljárásban, vagyis kisebb az adminisztráció. Ezt az eljárást főleg típusházaknál, felújításnál alkalmazzák – magyarázza Molnár Henriette építészmérnök, az ingatlanmagazin.com szakértője. Melyik építési munka engedélyköteles, melyik nem? A rendelet 1. számú melléklete sorolja fel, hogy melyik építési munka melyik kategóriába tartozik. Így az első csoportba az építési engedélyezési eljáráshoz, a második és harmadik csoportba az egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz, a negyedikbe a bejelentéshez kötött, az ötödik csoportba pedig az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek tartoznak. A felsorolás hosszú és bonyolult, ezért mi most néhány tipikus építési munkát gyűjtöttünk össze, amelyek egy átlagos családi házban, telken előfordulhatnak. Általánosságban elmondható, hogy a lakóépület építése, bővítése, tartószerkezeteit (alapok, teherhordó falak, pillérek, födémek, tetőszerkezet) is érintő átalakítása mindig építési engedély köteles. Bejelentés kötelesek a kisebb átalakítások és a melléképület építése. Bejelentés és engedély nélkül építhetők a kerti építmények (lugas, játszótér, kemence, kisebb tó, medence) és a kerítés. Homlokzat-felújítás (hőszigetelés, színezés, méretmódosítással nem járó nyílászáró csere) és a kisebb belső átalakítások szintén engedély nélkül végezhetők. Külön szabályok vonatkoznak a műemlékekre és környezetükre, világörökségi területekre, helyileg védett épületekre és épületegyüttesekre. Ezekben az esetekben az engedélyezés rendje szigorúbb, mindig forduljunk építészhez a munkálatok megkezdése előtt. Milyen előírások alapján építkezhetünk? Az építésügyi eljárásokban előírt követelmények többségét az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) határozza meg. Az országos rendelet sokszor csak keretkövetelményeket ad meg, ezért figyelnünk kell az önkormányzatok helyi rendeleteire, szabályozási terveire. Ezek elvileg nem lehetnek szigorúbbak az országos rendeletnél. Az önkormányzatoknak 10 évente kötelező helyi építési szabályzatot (HÉSZ) alkotniuk, amelyeket 5 évente felül kell vizsgálniuk. Javasolt a rendeletek tanulmányozása akkor is, ha nem engedélyköteles létesítményt építünk, ugyanis az előírások ezekre is vonatkoznak. folytatjuk... forrás: ingatlanmagazin.com

Matolcsy felpörgetné a lakáspiacot!

2011-03-07
építőanyag Kronológiailag a már említett tavalyi Bencsik beszéd részleteit érdemes elsőként feleleveníteni. Ebben az államtitkár ismertette az otthonteremtési program legfontosabb elemeit, illetve felsorolta azokat az eszközöket, melyek szükségesek a célok megvalósításához. Bencsik János 2010-ben a kormány otthonteremtési programjárólÚj otthonteremtési program tervezett elemi - A bevezető szakaszban évi 100 ezer lakás felújítására, majd fokozva 150-200 ezerre lenne szükség ahhoz, hogy a következő 20-25 évben megújulhasson a teljes állomány. - A következő két évben bérlakás-építési mintaprogram indítása - A területi egyensúly megteremtése, lakás-előtakarékosság ösztönzése, valamint a partnerség elősegítése az önkormányzatok és a vállalkozók bevonásával. Eszközök - Adócsökkentés, családbarát adózási rendszer - Adókedvezmények - lakáscélok és gyermekvállalás együttes támogatása. - Lakás-előtakarékosság ösztönzése - A beruházások támogatására Zöld Fejlesztési Alap létrehozása. \"Az intézkedések bevezetése nem egyszerre, hanem az erőforrások rendelkezésre állásának figyelembe vételével történjenek meg, ahogy bővül a gazdaság, úgy növekedhetnek a programok keretei is. A program támogatási elemein túl azonban hatékony ellenőrzési és egységes nyilvántartási rendszerre is szükség lesz, hiszen csak így lehet garantálni a minőséget és a hatékonyságot\", hangsúlyozta anno Bencsik. Bencsik tavalyi előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon elsősorban minőségi probléma van a lakásállományban, amely néhány esetben, akár új építésű társasházakra is vonatkozhat. Néhány rossz példa bizonyítja is, hogy az elmúlt évtized burjánzó lakáspiacában találhatóak kifejezetten silány minőségű fejlesztések, melyek sokszor külföldi beruházók nevéhez köthetők. A minisztérium adatai szerint pedig jelenleg félmillió lakás nem felel meg az általánosan elvárt műszaki követelményeknek. Azóta több, a hazai lakáspiacot érintő döntés is született a kormány részéről. Ilyen például a kilakoltatási moratórium többszöri meghosszabbítása, vagy az, hogy bejelentették az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) energiahatékonyságot javító alprogramjait, mint a ZBR (Zöld Beruházási Rendszer) Panel I. és II. alprogramok, illetve a Klímabarát Otthon alprogram. Ezek mellett pedig az építésügyért felelős miniszter, az építésügyi szakmai és civil érdekképviseletek, valamint az építésügyben érdekelt kormányzati szervek közötti együttműködés érdekében Országos Építésügyi Fórumot hoztak létre, melynek eredményei, az ingatlanfejlesztők képviselője szerint, remélhetőleg már idén érezhetőek lesznek, hiszen ahogy a csatolt grafikonokból is jól kivehető, a hazai lakáspiac továbbra is mély válságban van. Ezen tények és tervek tudatában tartotta meg előadását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Lakásvásár konferenciáján. A kormány nevében szólva a miniszter a lakáspiac múltját, jelenét, és a jövőjét is összefoglalta. Véleménye szerint a lakás-, és építő-szakma éli meg legdrámaibban a gazdasági kudarcot, ami az elmúlt 8 év következménye. Ahogy az egész gazdaságpolitikának, úgy a hazai lakáspiacnak is az ország államadóssága a legnagyobb teher, ám erre a Széll Kálmán terv a megoldás, így ez a közeljövőben nem gátolhatja tovább a piac fejlődését. Az államadósság mellett azonban a 2003-as árfolyam eltolás is legalább ekkora gondot okoz Matolcsy szerint, mivel deviza alapú kölcsönökbe üldözte a lakosságot. Az előadásban elhangzott, hogy az építési-, és használatba vételi engedélyek száma történelmi mélypontra süllyedt, az új lakások építése szinte teljesen leállt, valamint a lakáspiac motorját jelentő finanszírozás is teljesen befagyott. \"Elsősorban dinamizálni kell\" A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy egyetlen országban sem lehet sikeres a gazdaságpolitika sikeres lakáspolitika, és otthonteremtés nélkül. Ez egy alapvetés, így ha az általános célokat el szeretnénk érni, mindenképp szükség van hozzá, hogy a lakásszektor újra növekedési pályára álljon. Az úgynevezett Otthonteremtési Tanácsadó Testület, Gergely Károlya Fundamenta elnök-vezérigazgató vezetésével pedig megfogalmazta azokat a javaslatokat, melyek a szakma képviselői szerint dinamizálhatják ezt a befagyott szektort. Matolcsy szerint sajnálatos módon a jelen helyzetben nem áll rendelkezésre egyetlen \"varázseszköz\", ahogy 2000 körül a támogatott jelzáloghitel volt, mely trendfordító hatással bírt. Jelenleg olyan mélyen van a szektor, hogy a kormánynak legalább 10-12 ilyen ösztönző eszközt kell bevetnie. A nemzetgazdasági miniszter elmonmdta, hogy a következő hetekben és hónapokban kormányzati döntések születnek majd, és még 2011 első felében megalkotják az új otthonteremtési programot. Matolcsy György a következő lakáspolitikai eszközöket emelte ki beszédében: - Egyik legfontosabb elem a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása, ami megóv bennünket a további lecsúszástól. Ennek első lépése pedig a Széll Kálmán tervvel meg is valósul, így rövidesen nem lesz gát a fejlődés előtt. - Beruházási boom-ra, a beruházási dinamika beindítására van szükség. Ez is beindult, mivel az ÚSZT pontosan ezt a célt szolgálja. - Több pénzt kell hagyni az embereknél. Lényegében már ez is teljesült, hiszen az egykulcsos adó bevezetésével ezt érik el. - A hiteltartozások ütemes teljesítésének megoldása - Svájci frank alapú hitellel rendelkezők problémáinak megoldása - Zöld otthonteremtési program - Meglévő lakásállomány energiatakarékossá tétele - Öngondoskodás erősítése, az előtakarékosság ösztönzése, mellyel kapcsolatban szintén történt már előrelépés - Állami és önkormányzati bérlakásépítések újraindítása úgy, hogy az új lakások mintegy 25%-a legyen ilyen fejlesztés. Matolcsy szerint ez egy megfelelő arány lenne. - Munkaerő mobilitásának megteremtése A bejelentett piacélénkítő tervekről a helyszínen megkérdeztük Földi Tibort, az ország egyik legnagyobb lakásfejlesztőjének, a Cordia Zrt.-nek a vezérigazgatóját. Elmondása szerint hazánkban is inkább a Lengyelországban, és Romániában már bevált ÁFA csökkentési politikát kéne követni, és nem elaprózott intézkedésekkel, hanem egy igazán nagy jelentőségű változtatással kellene életet lehelni a lakáspiacba. forrás: resourceinfo.hu

Történelmi mélyponton a lakáspiac - Senki nem akar lakást építeni?

2011-02-23
építőanyag A lakáspiac viszonylag lassú reakcióképességéből fakadóan a gazdasági válság jelei a 2009. évi lakásépítési adatokban még csak kis mértékben jelentkeztek. A 2009-ben tapasztalt 11 százalékos csökkenést azonban 2010-ben már erőteljesebb, 35 százalékos visszaesés követte a lakásépítésben. Ennél kevesebb lakást Magyarországon utoljára 1999-ben adtak át. Az új lakásépítési engedélyek kiadása eközben olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa. A 2010-ben kiadott építési engedélyek rendkívül alacsony száma 2011-re a lakásépítések számának további csökkenését valószínűsíti. További érdekesség, hogy a legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 %-kal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el, mint az új lakásokétól. Felemás kép Budapesten Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal. A községekben és a megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (35 %), a többi városban kisebb arányban, 28 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Somogy és Bács-Kiskun kivételével minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban volt a legerőteljesebb (47, illetve 41 %), a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya esetében (51 %). Portfolio.hu Árfolyam Videó Pénzcentrum.hu REsource Konferenciák Portfolio Trader TraderSzoba InfoRádió BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ ENGLISH BEJELENTKEZÉS Login név: Jelszó: Jegyezzen meg: Elfelejtette a jelszavát? Bejelentkezve: KILÉPÉS HÍRLEVÉL ENGLISH Legyen a kezdőlapom Hello, USERNAME Kilépés » Cookie-k törlése » Bejelentkezés: Legyen a kezdőlapom Elfelejtett jelszó » Hírlevél beállítások » Regisztráció » Előfizetés » ENGLISH BefektetésDeviza/kötvényIngatlanMakrogazdaságTőzsdeVállalatokSzolgáltatásokElőfizetésIngatlanpiacLakáspiacIrodapiacKiskereskedelemIpari ingatlanVárosképBefektetési alapÖngondoskodásKülföldi alapokPrivát bankok Deviza/kötvénypiacÁllampapír (ÁKK)Deviza IngatlanpiacLakáspiacIrodapiacKiskereskedelemIpari ingatlanVároskép MakrogazdaságAdózásEgészségügyNyugdíjNyersanyag VállalatokKKVPénzügyTelekomEnergiaZöld energiaVállalati pénzügyekKarrierKözlemények TőzsdeParkettTechnikai elemzésCertifikátokFizikai arany, áruTőzsdei kereskedés A hét híreiAdatletöltésElemzésekFotókInfopanelUtazásKalkulátorokKönyvesboltOnline interjúPortfolio.hu füzetekPrémium cikkekSzótár AdatIngyenes hírlevél Portfolio.hu - Online gazdasági újság - 2011. február 23. szerda Szponzorált cikkTörténelmi mélyponton a lakáspiac - Senki nem akar lakást építeni?2010-ben 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 17 353 volt, ami 39 százalékos csökkenést jelent a 2009. évi adatokhoz képest.... Tovább a cikkhez... hirdetés Történelmi mélyponton a lakáspiac - Senki nem akar lakást építeni? 2011. február 23. | 09:51 2010-ben 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 17 353 volt, ami 39 százalékos csökkenést jelent a 2009. évi adatokhoz képest. A KSH legfrissebb statisztikái szerint a kiadott építési engedélyek száma történelmi mélypontra zuhant 2010-ben. hirdetésVálasszon a Telenor Költségcsökkentő vagy Kényelmi üzleti szolgáltatásaiból és megtakaríthat! hirdetés A lakáspiac viszonylag lassú reakcióképességéből fakadóan a gazdasági válság jelei a 2009. évi lakásépítési adatokban még csak kis mértékben jelentkeztek. A 2009-ben tapasztalt 11 százalékos csökkenést azonban 2010-ben már erőteljesebb, 35 százalékos visszaesés követte a lakásépítésben. Ennél kevesebb lakást Magyarországon utoljára 1999-ben adtak át. Az új lakásépítési engedélyek kiadása eközben olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa. A 2010-ben kiadott építési engedélyek rendkívül alacsony száma 2011-re a lakásépítések számának további csökkenését valószínűsíti. További érdekesség, hogy a legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 %-kal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el, mint az új lakásokétól. Felemás kép Budapesten Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal. A községekben és a megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (35 %), a többi városban kisebb arányban, 28 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Somogy és Bács-Kiskun kivételével minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban volt a legerőteljesebb (47, illetve 41 %), a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya esetében (51 %). Az új lakásépítési engedélyeket tekintve már Budapesten is van némi visszaesés (13 %), itt 2010 első félévében még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető. Így egyelőre csak a fővárosról mondható el, hogy a lakásépítések csökkenése valószínűleg nem lesz olyan nagymértékű, mint az ország többi részén, ahol jóval erőteljesebb az építési engedélyek számának csökkenése (50 % körüli). Régiós összehasonlításban Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön következett be 50 százalékot is meghaladó hanyatlás. Baranya megye kivételével valamennyi megyében kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2009-ben. Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások valamivel több mint felét - ugyancsak hasonlóan a 2009-hez - értékesítési céllal építették. Az amúgy is jelentéktelen arányt képviselő bérbeadás céljából épült lakások hányada tovább csökkent. A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: építőipari vállalkozások építették a használatba vett lakások 86 százalékát, 11 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. 2009-ben kevesebb, 81 százalék volt az építőipari vállalkozások és a mostaninál több, 13 százalék a lakossági kivitelezés részesedése. Az építőipari főtevékenységet folytató kivitelezők által felépített lakások száma kisebb mértékben csökkent (31 %-kal), mint a lakossági házilagos építkezéseké, amely csaknem a felére esett vissza. Az új lakóépületben létesült lakások 46 százaléka családi házban, 38 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 10 százaléka lakóparkban épült. Az előző évhez képest a családi házak részesedése 3, az új lakóparki épületekben használatba vett lakásoké 1 százalékponttal nőtt, a többszintes, többlakásos épületekben épített lakásoké viszont 3 százalékponttal csökkent. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 92 m2 volt, 3 m2-rel nagyobb, mint 2009-ben. 2010-ben 2549 lakás szűnt meg, 38 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44 %). A vizsgált időszakban 806 üdülőegységet építettek, és 562 üdülőépületben 797 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 59 százalékkal haladja meg a 2009. évit, az engedélyezetteké azonban 25 százalékkal esett vissza. Az új üdülők átlagos alapterülete 77 m2, a tavalyinál 5 m2 -rel kisebb. A 2010-ben kiadott új építési engedélyek alapján 7403 lakóépület és 5101 nem lakóépület építését tervezik. Ez a nagyságrend a lakóépületek esetében 41, a nem lakóépületeknél mindössze 2 százalékos visszaesést jelent. Összességében a nem lakóépületek várható beruházásai inkább stagnáló, mint csökkenő tendenciát mutatnak. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 13 százalékkal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké viszont 4 illetve 10 százalékkal nőtt. forrás: portfolio.hu

Esküsznek a birkagyapjúra a tetőtér szigetelésénél

2011-02-18
építőanyag A birkagyapjú jó hőszigetelő képességű és jó páravezető, ezért kedvezően szabályozza a belsőtér páratartalmát. Nem rothad, a roskadás csökkentésére poliészterszálakkal keverik. Általában újzélandi eredetű, éghetőségét boraxszal kezelik, újrafelhasználható, hővezetése: 0,035W/mK – írja a muszkaiak.hu portál szakértői. Esküsznek még a nádlemezre és a kenderrosta is. Előbbi Magyarországon gyártott termék. Külső-belső szigetelésre, födém és tetőszigetelésre is használható 200×100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságban. Drótozható, szegelhető, darabolható, hővezetése: 0,055 W/mK. A len- és kenderrost újratermelődő, helyi nyersanyagból készített hőszigetelő lemez vagy paplan, tető és falszigetelésre ajánlott. Újrafelhasználható és maximálisan környezet kímélő. A cellulózhoz hasonlóan bórsavval és bóraxszal kezelik, hővezetése: 0,038-0,04 W/mK. A portál utal arra, hogy a nyolcvanas években, amikor a növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést. Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-4 cm vastag hőszigetelés és a 0,7 W/m2K hőátbocsátási tényező él. Az árverseny miatt a legtöbb hirdetésben minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A komplett, (többnyire) bevizsgált rendszer egy elemét sem lehet kihagyni, ezért ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai, és nem a 25 évvel ezelőtti követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat. Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát, másodszor pedig éveken keresztül a nem kellően alacsony fűtési számlában fogja megfizetni a félreértelmezett takarékosság árát. Éppen ezért, csak lényegesen vastagabb hőszigeteléssel tudjuk kivédeni a növekvő energiaárak hatását. Ha a B30-as falazatot 12 cm vastag AT-H80 homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,30 W/m2K alatt lesz, ami megfelel a mostani ajánlásoknak. A vastagabb hőszigetelés többletköltsége a teljes beruházásnak mintegy 20 %-a, de a fal hőátbocsátási tényezője kevesebb, mint felére csökken! Ez a plusz költség pedig néhány év alatt megtérül, még a jelenlegi energiaárak mellett is. Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazat esetében 12-14 cm vastag AT-H80 is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton, Uniform téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni! forrás: ingatlanmenedzser.hu

Költséghatékony léghűtés tömlős agyagfallal

2011-02-11
építőanyag Elektromos áram nélkül is lehet hűteni, gyönyörű példája ennek az a rendszer, ami a párologtatáson alapszik. A képen látható ECOoler azonos méretű, összeilleszthető elemekből áll, amibe vizet lehet adagolni. A hűtőrendszer alakját a tradicionális arab építészet jellegzetes dekorációs eleme, az ablakokat elfedő rács, a mashrabia ihlette. A szabályos mintát követő tömlők alapanyaga agyag vagy cement, hogy ezen keresztül a víz el tudjon párologni. forrás: hg.hu
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia