Facebook
 

Híreink

Történelmi mélyponton a lakáspiac - Senki nem akar lakást építeni?

2011-02-23
építőanyag A lakáspiac viszonylag lassú reakcióképességéből fakadóan a gazdasági válság jelei a 2009. évi lakásépítési adatokban még csak kis mértékben jelentkeztek. A 2009-ben tapasztalt 11 százalékos csökkenést azonban 2010-ben már erőteljesebb, 35 százalékos visszaesés követte a lakásépítésben. Ennél kevesebb lakást Magyarországon utoljára 1999-ben adtak át. Az új lakásépítési engedélyek kiadása eközben olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa. A 2010-ben kiadott építési engedélyek rendkívül alacsony száma 2011-re a lakásépítések számának további csökkenését valószínűsíti. További érdekesség, hogy a legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 %-kal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el, mint az új lakásokétól. Felemás kép Budapesten Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal. A községekben és a megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (35 %), a többi városban kisebb arányban, 28 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Somogy és Bács-Kiskun kivételével minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban volt a legerőteljesebb (47, illetve 41 %), a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya esetében (51 %). Portfolio.hu Árfolyam Videó Pénzcentrum.hu REsource Konferenciák Portfolio Trader TraderSzoba InfoRádió BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ ENGLISH BEJELENTKEZÉS Login név: Jelszó: Jegyezzen meg: Elfelejtette a jelszavát? Bejelentkezve: KILÉPÉS HÍRLEVÉL ENGLISH Legyen a kezdőlapom Hello, USERNAME Kilépés » Cookie-k törlése » Bejelentkezés: Legyen a kezdőlapom Elfelejtett jelszó » Hírlevél beállítások » Regisztráció » Előfizetés » ENGLISH BefektetésDeviza/kötvényIngatlanMakrogazdaságTőzsdeVállalatokSzolgáltatásokElőfizetésIngatlanpiacLakáspiacIrodapiacKiskereskedelemIpari ingatlanVárosképBefektetési alapÖngondoskodásKülföldi alapokPrivát bankok Deviza/kötvénypiacÁllampapír (ÁKK)Deviza IngatlanpiacLakáspiacIrodapiacKiskereskedelemIpari ingatlanVároskép MakrogazdaságAdózásEgészségügyNyugdíjNyersanyag VállalatokKKVPénzügyTelekomEnergiaZöld energiaVállalati pénzügyekKarrierKözlemények TőzsdeParkettTechnikai elemzésCertifikátokFizikai arany, áruTőzsdei kereskedés A hét híreiAdatletöltésElemzésekFotókInfopanelUtazásKalkulátorokKönyvesboltOnline interjúPortfolio.hu füzetekPrémium cikkekSzótár AdatIngyenes hírlevél Portfolio.hu - Online gazdasági újság - 2011. február 23. szerda Szponzorált cikkTörténelmi mélyponton a lakáspiac - Senki nem akar lakást építeni?2010-ben 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 17 353 volt, ami 39 százalékos csökkenést jelent a 2009. évi adatokhoz képest.... Tovább a cikkhez... hirdetés Történelmi mélyponton a lakáspiac - Senki nem akar lakást építeni? 2011. február 23. | 09:51 2010-ben 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 17 353 volt, ami 39 százalékos csökkenést jelent a 2009. évi adatokhoz képest. A KSH legfrissebb statisztikái szerint a kiadott építési engedélyek száma történelmi mélypontra zuhant 2010-ben. hirdetésVálasszon a Telenor Költségcsökkentő vagy Kényelmi üzleti szolgáltatásaiból és megtakaríthat! hirdetés A lakáspiac viszonylag lassú reakcióképességéből fakadóan a gazdasági válság jelei a 2009. évi lakásépítési adatokban még csak kis mértékben jelentkeztek. A 2009-ben tapasztalt 11 százalékos csökkenést azonban 2010-ben már erőteljesebb, 35 százalékos visszaesés követte a lakásépítésben. Ennél kevesebb lakást Magyarországon utoljára 1999-ben adtak át. Az új lakásépítési engedélyek kiadása eközben olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa. A 2010-ben kiadott építési engedélyek rendkívül alacsony száma 2011-re a lakásépítések számának további csökkenését valószínűsíti. További érdekesség, hogy a legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 %-kal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el, mint az új lakásokétól. Felemás kép Budapesten Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal. A községekben és a megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (35 %), a többi városban kisebb arányban, 28 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Somogy és Bács-Kiskun kivételével minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban volt a legerőteljesebb (47, illetve 41 %), a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya esetében (51 %). Az új lakásépítési engedélyeket tekintve már Budapesten is van némi visszaesés (13 %), itt 2010 első félévében még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető. Így egyelőre csak a fővárosról mondható el, hogy a lakásépítések csökkenése valószínűleg nem lesz olyan nagymértékű, mint az ország többi részén, ahol jóval erőteljesebb az építési engedélyek számának csökkenése (50 % körüli). Régiós összehasonlításban Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön következett be 50 százalékot is meghaladó hanyatlás. Baranya megye kivételével valamennyi megyében kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2009-ben. Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások valamivel több mint felét - ugyancsak hasonlóan a 2009-hez - értékesítési céllal építették. Az amúgy is jelentéktelen arányt képviselő bérbeadás céljából épült lakások hányada tovább csökkent. A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: építőipari vállalkozások építették a használatba vett lakások 86 százalékát, 11 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. 2009-ben kevesebb, 81 százalék volt az építőipari vállalkozások és a mostaninál több, 13 százalék a lakossági kivitelezés részesedése. Az építőipari főtevékenységet folytató kivitelezők által felépített lakások száma kisebb mértékben csökkent (31 %-kal), mint a lakossági házilagos építkezéseké, amely csaknem a felére esett vissza. Az új lakóépületben létesült lakások 46 százaléka családi házban, 38 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 10 százaléka lakóparkban épült. Az előző évhez képest a családi házak részesedése 3, az új lakóparki épületekben használatba vett lakásoké 1 százalékponttal nőtt, a többszintes, többlakásos épületekben épített lakásoké viszont 3 százalékponttal csökkent. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 92 m2 volt, 3 m2-rel nagyobb, mint 2009-ben. 2010-ben 2549 lakás szűnt meg, 38 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44 %). A vizsgált időszakban 806 üdülőegységet építettek, és 562 üdülőépületben 797 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 59 százalékkal haladja meg a 2009. évit, az engedélyezetteké azonban 25 százalékkal esett vissza. Az új üdülők átlagos alapterülete 77 m2, a tavalyinál 5 m2 -rel kisebb. A 2010-ben kiadott új építési engedélyek alapján 7403 lakóépület és 5101 nem lakóépület építését tervezik. Ez a nagyságrend a lakóépületek esetében 41, a nem lakóépületeknél mindössze 2 százalékos visszaesést jelent. Összességében a nem lakóépületek várható beruházásai inkább stagnáló, mint csökkenő tendenciát mutatnak. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 13 százalékkal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké viszont 4 illetve 10 százalékkal nőtt. forrás: portfolio.hu

Esküsznek a birkagyapjúra a tetőtér szigetelésénél

2011-02-18
építőanyag A birkagyapjú jó hőszigetelő képességű és jó páravezető, ezért kedvezően szabályozza a belsőtér páratartalmát. Nem rothad, a roskadás csökkentésére poliészterszálakkal keverik. Általában újzélandi eredetű, éghetőségét boraxszal kezelik, újrafelhasználható, hővezetése: 0,035W/mK – írja a muszkaiak.hu portál szakértői. Esküsznek még a nádlemezre és a kenderrosta is. Előbbi Magyarországon gyártott termék. Külső-belső szigetelésre, födém és tetőszigetelésre is használható 200×100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságban. Drótozható, szegelhető, darabolható, hővezetése: 0,055 W/mK. A len- és kenderrost újratermelődő, helyi nyersanyagból készített hőszigetelő lemez vagy paplan, tető és falszigetelésre ajánlott. Újrafelhasználható és maximálisan környezet kímélő. A cellulózhoz hasonlóan bórsavval és bóraxszal kezelik, hővezetése: 0,038-0,04 W/mK. A portál utal arra, hogy a nyolcvanas években, amikor a növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést. Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-4 cm vastag hőszigetelés és a 0,7 W/m2K hőátbocsátási tényező él. Az árverseny miatt a legtöbb hirdetésben minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A komplett, (többnyire) bevizsgált rendszer egy elemét sem lehet kihagyni, ezért ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai, és nem a 25 évvel ezelőtti követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat. Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát, másodszor pedig éveken keresztül a nem kellően alacsony fűtési számlában fogja megfizetni a félreértelmezett takarékosság árát. Éppen ezért, csak lényegesen vastagabb hőszigeteléssel tudjuk kivédeni a növekvő energiaárak hatását. Ha a B30-as falazatot 12 cm vastag AT-H80 homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,30 W/m2K alatt lesz, ami megfelel a mostani ajánlásoknak. A vastagabb hőszigetelés többletköltsége a teljes beruházásnak mintegy 20 %-a, de a fal hőátbocsátási tényezője kevesebb, mint felére csökken! Ez a plusz költség pedig néhány év alatt megtérül, még a jelenlegi energiaárak mellett is. Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazat esetében 12-14 cm vastag AT-H80 is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton, Uniform téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni! forrás: ingatlanmenedzser.hu

Költséghatékony léghűtés tömlős agyagfallal

2011-02-11
építőanyag Elektromos áram nélkül is lehet hűteni, gyönyörű példája ennek az a rendszer, ami a párologtatáson alapszik. A képen látható ECOoler azonos méretű, összeilleszthető elemekből áll, amibe vizet lehet adagolni. A hűtőrendszer alakját a tradicionális arab építészet jellegzetes dekorációs eleme, az ablakokat elfedő rács, a mashrabia ihlette. A szabályos mintát követő tömlők alapanyaga agyag vagy cement, hogy ezen keresztül a víz el tudjon párologni. forrás: hg.hu

Átfogó tervezési és építési rendszerek a Leier-től – átfogó képzéssorozattal

2011-02-10
építőanyag A budapesti SYMA-Rendezvényközpontban február 16-18 között várják a szakmai érdeklődőket, - a Leier névadó szponzora is egyben a rendezvény második napjának, I. Leier Szerkezetépítő Konferencia elnevezéssel. A szakmai előadásokat a Magyar Építész Kamara 2 2 kreditponttal (konferencia kiállítás) akkreditálta. Minőségi építőanyagokkal, minőségi képzésekkel a minőségi élettérért, minőségi, személyes kapcsolatok által - akár ez is lehetne a mottója a Leier Hungária Kft. idei, több lábon álló szakmai képzéssorozatának. A LEIER, mint vezető építőanyag-gyártó cég évek óta komoly feladatának tekinti, hogy megismertesse a legújabb technológiákat, fejlesztéseket, termékeket a szakma minden résztvevőjével. A Leier idén első alkalommal mutatkozik be a Tetők-Falak-Homlokzatok Épületenergetika Szakkiállítás és Konferencián. Az egész napos, kreditpontos szakmai napon az építőanyag gyártó cég átfogó tervezési és építési rendszereit mutatja be. A SYMA-Rendezvényközpontban február 16-18 között a Leier szakértői várják a szakmai érdeklődőket. A cég egyben névadó szponzora is a rendezvény második napjának, amit I. Leier Szerkezetépítő Konferencia elnevezéssel hirdettek meg a szervezők. A szakmai előadásokat a Magyar Építész Kamara 2 2 kreditponttal (konferencia kiállítás) akkreditálta. A látványos és hatékony konferencia mellett a Leier idén is meghirdeti saját szervezésű intenzív, gyakorlati tudnivalókat is rejtő, „Rendszert kínálunk” elnevezésű Szakmai Napok kreditpontos oktatássorozatát, amire egyaránt várják az építészeket és a mérnököket, valamint a tervrajzokból valódi létesítményeket megvalósító kivitelezőket is. Míg a tervezőasztaloknál dolgozó szakmabeliek ebben az évben már 20 városban vehetnek részt a kreditpontos konferencianapon, Soprontól Békéscsabáig, Nyíregyházától Zalaegerszegig, addig a gyakorlati tudást részletesebben igénylő kivitelezőket kereskedő-partnereihez hívja a Leier. Magyarország meghatározó építőanyag gyártó cégének mindezzel nem titkolt törekvése, hogy megtisztítsa a szakmát a hiányos tudással, eszköz- és gépparkkal vagy fizetési nehézségekkel küzdő szereplőktől, így ezen alkalmakkor azon lehetőséggel is élnek a rendezvényeken résztvevők, hogy megosszák egymással tapasztalataikat: mely vállalkozóval volt zökkenő-mentes az együttműködés, kit ajánlanak építési partnerként, vagy kivel nem tanácsos együtt dolgozni, alvállalkozójának szerződni. A Leier a jövőben is töretlen akarattal képviseli a minőség mellett való elkötelezettségét, - erre garancia munkatársainak lojalitása és szakmai felkészültsége is. forrás: ingatlanhirek.hu

Segítség a lakásfelújítóknak: mire jók a most nyíló EnergiaPontok?

2011-01-28
építőanyag Az EnergiaPont célja az, hogy látogatói interaktív módon szerezhessenek információt a modern, hatékony épületfelújítási technológiákról, a legkorszerűbb fűtési rendszerekről, valamint a megújuló energiák felhasználásnak lehetőségeiről, eszközeiről, azok előnyeiről és hátrányairól. A helyszínen megtekinthetők az egyes berendezések, és megismerhető a működésük is. A iroda szakemberei a látogatók kérésére felmérik az adott házak energiaveszteségét, majd javaslatot tesznek ezek megszüntetésére, egyúttal pedig megadják a várható költséget és a nyerhető megtakarítást is. Az iroda segítséget nyújt a rövidesen kiírásra kerülő Új Széchenyi Terv lakossági és intézményi energiamegtakarítást célzó beruházásokat támogató pályázatok elkészítésében is: az e pályázatokhoz szükséges energia-audit, valamint a pályázati anyagok összeállítása ugyancsak hozzátartozik az EnergiaPontok szolgáltatásához. Ilyen jellegű iroda pár hónapon belül nem csak Sopronban lesz elérhető, hanem mint az ingatlanmagazin.com megtudta, hamarosan újabb létesítménye is nyílnak: pár hónapon belül már Budapesten és a megyeszékhelyeken is várják az érdeklődőket. forrás: ingatlanmagazin.com
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia