Facebook
 

Híreink

Felfelé olcsóbb – tetőtér beépítési tippek

2011-03-30
építőanyag A tetőtér ellenzői között fő indokokként a kisebb belmagasság és a csapott falak szoktak felmerülni: való igaz, egy sátor-, vagy kúptetős épületnél a széleken nem teljes értékű a belmagasság. Emiatt a tetőtéri helyiségek bebútorozása nehezebb feladat, több utánajárást igényel. A tetőtérnek azonban előnyei is vannak. Az említett alacsonyabb költségek mellett a tetőtérnek nem a teljes területe számít hasznos résznek (csak a 190 cm belmagasságú és afeletti), így ahol alapterületre vetített építményadót kell fizetni az önkormányzatnak, ott a tetőtérre kevesebbet rónak ki. Mivel általában kisebb a tetőtér belmagassága, mint a földszinti helyiségeké, így a kevesebb légköbméter miatt gyorsabban, és olcsóbban fűthető télen, hűthető nyáron. Figyeljünk a buktatókra! Régebbi építésű ház vásárlásakor – ha későbbre is tervezzük a tetőtér beépítését – ne sajnáljuk a pénzt a statikai vizsgálatra, mely átlagos ház esetén 80-120 000 forint körüli összeg. Így megtudhatjuk, hogy a födém, a gerendák és esetleg a meglévő tetőszerkezet alkalmasak-e arra, hogy a későbbiekben tetőtéri szobákat alakítsunk ki. Több mint kellemetlen, ha a vásárlás után évekkel kezdenénk bele a felfelé bővítésbe, és akkor szembesülünk vele, hogy nem lehet tetőteret kialakítani a házon, vagy csak teljes födémcserével, többmilliós plusz költséggel, mert nem bírja el a szerkezet. Hagyjunk időt a lépésekre Igaz lehet a mondás, hogy kéthónapnyi építkezés alatt két évet öregszik a tulajdonos – de ez részben elkerülhető… A szükséges engedélyeknek nézzünk utána, mert ha nem módosul meglévő szerkezeti elem (főfalazat, tetőszerkezet és annak teherviselő elemei), akkor nem kell építési engedélyt kérni. Ám ha még korábbról nincsenek tetőtéri ablakok, hanem azokat most építtetnénk be, az már engedélyköteles, amire 45 munkanapot számítsunk – feltételezve, hogy első körben elfogadják beadványunkat. A szigetelés, gipszkartonozás, ytong falak felhúzása általában gyorsan megy, a fűtés, vízrendszer, és elektromos hálózat kiépítése kicsit lassítja a folyamatokat, de jó szervezéssel, egy 70 négyzetméteres tetőtér 2 hónap alatt elkészíthető. Váratlan problémák Az anyagbeszerzés még egy problematikus rész, mert ha valamiből nem a legáltalánosabb, raktáron lévő alapanyagra van szükségünk, akkor arra hetekig várhatunk. Például, ha a szarufák vékonyabbak a tetőszerkezetben a mostani szabványnál, akkor vékonyabb szigetelést tudunk betenni közéjük. Ám akkor ennek a vékonyabb szigetelésnek arányaiban jobb hőátbocsátási értékekkel kell rendelkeznie. Az ilyen speciálisabb anyagokat pedig általában nem tartják készleten a szakkereskedések… forrás: ingatlanmenedzser.hu

Mennyiért lehet jó napkollektort kapni?

2011-03-24
építőanyag A napkollektoros rendszereket az ingyenesen elérhető napenergiából használati melegvíz előállítására és a fűtővíz melegítésére használhatjuk. A napkollektor elnyeli a napsugárzásból származó hőt és azt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A sík kollektorok olcsóbbak, megbízhatóbbak, a tető síkjába beépíthetőek, hosszabb (10 év) a garanciaidejük, kisebb karbantartási költséggel, azonban télen kisebb hatásfokkal üzemelnek. A vákuumcsöves kollektorok bekerülési költsége magasabb, hatásfokuk télen jobb, viszont a garanciaidejük rövidebb (5 év), magasabb hőterhelésnek vannak kitéve, ezért várhatóan a karbantartási időszak is rövidül, aminek így természetesen magasabb a karbantartási költsége. A vákuumcsöves kollektorok méretezésénél nagy figyelmet kell fordítani a magas nyugalmi hőmérséklet miatt kialakuló hőterhelésre, ez szélsőséges esetben elérheti a 300 Celsius-fokot is – hívják fel a figyelmet a muszakiak.hu szakoldal szakértői. A napkollektorok önmagukban nem alkalmasak a napenergiából előállított energia hasznosítására. A működéshez számos kiegészítőre van szükség, ezek együttesen alkotnak egy rendszert. A rendszer egyik fontos eleme a szolár tároló. Ennek a hőszigetelése általában vastagabb (100-150 mm), mint a hagyományos tárolóké, kiépítésük lehetővé teszi mind a napkollektorokról, mind a hagyományos fűtőeszközről történő fűtést. Méretük az igényekhez igazodik. A legegyszerűbb, évi legfeljebb 960 kilowattóra teljesítményt adó 12 csöves kollektor bruttó 70-80 ezer forint az internetes vásárlás esetén. A 15 csöves, max. 1600 kwh-s berendezés már 130-140 ezer forintba kerül, a 30 csöves, akár 3200 kwh-t leadó pedig 250-280 ezer forint. Ha kollektor rendszert akarunk vásárolni, akkor az 1-3 fő ellátását szolgáló 12 csöves kollektor bruttó 230 ezer forintba kerül. A 20 csöves 300 ezerbe, a 30 csöves pedig 450-470 ezer forintba, utóbbi kettő már komplett drain-back tartályt is ad. A melegvíztároló például az egyszerűbb változatok közé tartozik, csak használati melegvíz-előállításra alkalmas, belsejébe két hőcserélőt építettek. Léteznek úgynevezett kombi és puffer tárolók is, amelyek a melegvíz-előállítás mellett az épület fűtésrásegítésére is alkalmasak. A kombi tároló - mint a neve is mutatja - bonyolultabb szerkezetű. A rendszer fontos tartozéka a szolár állomás, amely egy kompakt előszerelt egység, hőszigetelt polipropilén burkolatban. A kollektor és a tároló közti hőenergia-átvitel szabályozott szállítását biztosítja. A szolár állomás szivattyút, valamint két gravitációs szelepet is tartalmaz, amelyek megakadályozzák a szabályozatlan hőáramlásokat a rendszerben. Hat báros biztonsági szelep, áramlásmérő-szabályzószelep, valamint kiegyenlítő tartály tartozik hozzá. A szolár állomás hőszigetelt burkolata szerelésre előkészített üreggel rendelkezik, amelybe a szabályzó automatikát lehet beépíteni. A szakoldal szerint a napkollektoros rendszereket különös gonddal kell megtervezni. A kollektor felülete és a tárolóba épített hőcserélő teljesítménye szorosan összefügg. Érdemes a gyártó cégek által kínált egységcsomagokból választani. Ezek egyrészt a megfelelő méretezést, másrészt az optimális működést garantálják. forrás: ingatlanmenedzser.hu

Mire kell építési engedélyt kérni és mire nem? Összegyűjtöttük a tudnivalókat

2011-03-18
építőanyag Garázsajtó szélesítése Gyakori probléma, hogy a társasházakhoz valamilyen formában csatlakozó garázsok bejáratai már túl szűkek a mai nagyobb autók számára. Ezért néha szeretnék a nyílást kiszélesíteni. Ez azonban többnyire szerkezeti átalakításokat igényel, és a homlokzat megjelenését is megváltoztatja, tehát engedélyköteles. Ha a garázssor osztatlan közös tulajdonban van, a tulajdonostársak hozzájárulása is szükséges. Amennyiben a garázssor kiemelt területen van (pl. főútvonal, védett terület), érdeklődjünk a helyi építési hatóságnál, mert néha előfordulhat, hogy utcakép-védelem miatt nem engedik (vagy csak feltételekkel), hogy a nagyobb nyílászáróval megbontsák az összképet. Ablakcsere, tetőfelújítás, szigetelés A családi házas övezetben tetőfelújítás – amennyiben az ácsszerkezetet is érinti – engedélyköteles. A homlokzati ablak cseréjéhez akkor kell engedély, ha a nyílászáró eredeti szélességét akarják megnövelni, vagyis a tartószerkezetet vagy homlokzatot megbontják. Nem kell viszont bejelenteni az építmény utólagos hőszigetelését, vagy a felületképzés megváltoztatását. Melléképületek A melléképület építése 50 nm-ig bejelentésköteles, a felett engedélyköteles. Egyszerűsített engedélyre van szükségünk 100 nm vagy annál kisebb alapterületű, 6 m vagy annál alacsonyabb melléképület építéséhez, amely nem emberi tartózkodásra szolgál. Az is tipikus, hogy a nagyon rossz állapotú melléképületet építik újra. Az épület újjáépítése mérettől függően bejelentés vagy engedélyköteles. Amennyiben a melléképület nem a szabályozási tervben meghatározott építési helyen áll, vagy az önkormányzat tiltja melléképületek építését, előfordulhat, hogy nem kap engedélyt a helyreállításra – mondja Molnár Henriette. Kerítéshez nem kell engedély, kivéve műemlék és világörökség A telek területén engedély és bejelentés nélkül létesíthető kerítés. 2008. szeptemberétől már csak a műemléki területen, míg 2009. október 1-jétől a világörökség területén lévő telek közterület felőli telekhatárán történő kerítésépítés engedélyköteles. Az építésügyi hatóság településrendezési, közbiztonsági vagy más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, vagy a meglévő kerítést akár le is bontathatja, illetve elrendelheti az átláthatóvá történő átalakítását is. A helyi építési szabályzat, vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építése is elrendelhető. Az OTÉK szerint a kerítésnek a saját telken kell állnia, a kapuja kifelé nem nyílhat, a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni. A kerítés kialakítását a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3 m-t nem haladja meg. Üvegház, fóliasátor, télikert, medence Télikert építése engedélyköteles, területe beleszámít a beépítettségbe. Akkor is, ha oldalfalai kiszerelhetőek. Az üvegház és fóliasátor esetén is bizonyos alapterület és magasság felett egyszerűsített építési engedély szükséges. De itt az eljárás függ attól is, hogy az év hány napján használják a létesítményt. A 100 m3-nél nagyobb térfogatú vagy 2 m-nél mélyebb épített kerti medence vagy tó építéséhez szintén egyszerűsített engedély szükséges. Más létesítmények építését, így például napkollektort vagy kerti játszóteret még csak be sem kell jelenteni. Ellenben reklámtábla, fényreklám vagy kirakat építése engedélyköteles. Mivel számos feltétel, mérethatár és időkorlát kötődik egy-egy létesítmény építésének engedélyezéséhez, ezért mindig keressük fel az illetékes települési hatóságot. forrás: ingatlamagazin.com

Mire kell építési engedélyt kérni és mire nem? Összegyűjtöttük a tudnivalókat

2011-03-16
építőanyag Terasz családi házban és társasházban A terasz építése – amennyiben nem emelkedik 1 méternél magasabban a terepszint fölé – nem engedélyköteles, és nem számít bele a beépítettségbe. Ha a terasz 1 méternél magasabb a terepszintnél, de 2 méternél alacsonyabb, akkor viszont be kell jelenteni. 2 méter fölött egyszerűsített engedélyezési eljárásra kerül sor. Méretkorlátozás nincs, de a telken a helyi építési szabályzatnak megfelelő méretű zöldfelületnek maradnia kell. Ezért fontos az adott település szabályait figyelembe venni. A beépítettségi arány az egész telekhez viszonyítva lakóterületen többnyire 15-30 % szokott lenni, de ez az adott építési övezettől függ. Kertvárosokban ez a szám kb. 20-30 %, településközpontban, nagyobb városokban 40-50 % is lehet, míg hegyvidéki területeken (pl. Bp. XII. kerület) vagy falvakban ez inkább a 15 %-ot közelíti. Külterületeken általában 3 %. A zöldterületek arányát a telek összterületén belül az OTÉK és a HÉSZ együtt szabályozza, átlagban 40-50 % között mozognak az arányok. Családi házak mellett társasházaknál is felmerülhet a terasz kiépítése, főként lapostetős házak tetején. Ha például a legfelső emeleti lakó lakása fölött ki akar alakítani egy saját tulajdonú tetőteraszt, és ahhoz a lakásból vezető belső lépcsőn szeretne feljutni, akkor ezt megteheti, azonban a tető az épület közös tulajdonban lévő része, ezért a lakóközösségtől kell megvásárolnia a szükséges tetőrészt. Majd jönnek az építési munkák, amelyek során be kell avatkozni az épület tartószerkezeti rendszerébe. Az átalakítás engedélyköteles és a tulajdonostársaknak is hozzá kell járulniuk – mondja Molnár Henriette. Tető a terasz fölé Ha a családi ház terasza fölé előtetőt szeretnénk kialakítani, akkor figyelni kell annak alapterületére. Ha az előtető közvetlenül az épület szerkezetéhez csatlakozik, kinyúlása legfeljebb 1,5 m lehet, és ekkor nem számít bele a beépítettségbe. Nagyobb méretű előtetők esetén az 1,5 m feletti rész beszámít a beépítettségbe. Az előtető építéshez 2 m fesztávig és legfeljebb 25 nm alapterületig nem kell építési engedély. Az épület homlokzatára szerelt nyitható vagy fix ponyvatetőre 4 méter fesztávig és 30 nm alapterületig nem kell semmiféle engedély. A fentieknél nagyobb alapterületű előtetőhöz egyszerűsített engedély szükséges. Ha azonban a terasz tetőszerkezete független a főépülettől, akkor kerti tetőről beszélünk, és alapterülete legfeljebb 20 nm lehet. Ezen méretig szintén engedély nélkül építhető, és a beépítettségbe sem számít bele. A kerti tető nem kerülhet azonban túl közel a szomszédos házakhoz, mivel így tűzvédelmi előírásokat sérthet. Ezért itt is mindig tanulmányozzuk át a helyi rendeleteket. Új kémények építése Kandalló utólagos kialakításánál előfordulhat, hogy kéményt (égéstermék elvezetőt) akarunk utólagosan építeni. Ekkor a kész tervek birtokában engedélyt kell kérnünk a helyileg illetékes kéményseprő vállalattól, majd az építési hatóságtól. A kéményseprők először a tervet engedélyezik, majd átveszik az elkészült kéményt. Az erről kiadott iratokat mellékelni kell az építésügyi hatósági tervdokumentációhoz. Ha egy társasházban akarunk kéményt építeni, akkor szükséges a tulajdonostársak hozzájárulása is. Egyszerűsített építési engedély kell kémény építéséhez vagy létesítéséhez, ha emiatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy elemeit is meg kell változtatni (általában épített kémények esetén). Viszont csak bejelentési kötelezettségünk van, ha szerelt, új kéményt építünk. A megépítés lehetősége függ az épület elhelyezkedésétől, a szomszédos épületek méretétől, a lakóhelyünkön uralkodó széliránytól. A helyszíni szemle dönti el, hogy nincs-e valami kizáró ok. A kéményekre szigorú előírások vonatkoznak, amelyek nemrég jelentősen változtak. Méretezni kell őket a kandalló teljesítményének megfelelően, valamint figyelembe kell venni a környezeti adottságokat. A kivitelezők egy része az előírásokra nem figyel, és félő, hogy a kiegészítő szerkezeteket sem készítik el (pl. tetőkibúvó, kéményseprő járda). Továbbá nagyon fontos, hogy nyílt égésterű tüzelőberendezés esetén friss levegő bevezetésről is gondoskodni kell – különösen a légmentesen záródó nyílászárók esetén –, mert fennáll a szénmonoxid mérgezés veszélye – teszi hozzá Molnár Henriette. folytatjuk forrás: ingatlanmagazin.com

Mire kell építési engedélyt kérni és mire nem? Összegyűjtöttük a tudnivalókat

2011-03-10
építőanyag Az építési engedélyezési eljárásokat a 37/2007. (XII. 13.) számú ÖTM-rendelet szabályozza, amely 2008. január 1-je óta hatályos. A jogszabály három kategóriát határozott meg, így az engedélyhez kötött és az engedélyhez nem kötött tevékenységek mellé csatlakozott a bejelentéshez kötött építési munkák típusa. (A rendelet nagyobb részét az Alkotmánybíróság döntése nyomán hatályon kívül helyezték. Most a 193/2009 Korm. rendelet szabályozza az eljárásokat, de a cikkben taglalt kategóriák most is érvényesek.) A bejelentési kötelezettség valójában egy egyszerűsített engedélyezési eljárás. Ennek során a tervdokumentációt el kell készíteni építész (és ha szükséges statikus, épületgépész) közreműködésével, majd formadossziéban be kell adni az építésügyi hatósághoz. Az engedélyt nem kell megvárni, a kivitelezés a tervek alapján máris megkezdhető. Később a hatóságtól kapunk egy levelet, amelyben tudomásul veszik a bejelentésünket. 2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált a normál és az egyszerűsített építési engedélyre. Utóbbi esetben rövidebb az eljárás ideje, egyszerűbb műszaki tartalmú terveket kell beadni, és általában szakhatóság nem vesz részt az eljárásban, vagyis kisebb az adminisztráció. Ezt az eljárást főleg típusházaknál, felújításnál alkalmazzák – magyarázza Molnár Henriette építészmérnök, az ingatlanmagazin.com szakértője. Melyik építési munka engedélyköteles, melyik nem? A rendelet 1. számú melléklete sorolja fel, hogy melyik építési munka melyik kategóriába tartozik. Így az első csoportba az építési engedélyezési eljáráshoz, a második és harmadik csoportba az egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz, a negyedikbe a bejelentéshez kötött, az ötödik csoportba pedig az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek tartoznak. A felsorolás hosszú és bonyolult, ezért mi most néhány tipikus építési munkát gyűjtöttünk össze, amelyek egy átlagos családi házban, telken előfordulhatnak. Általánosságban elmondható, hogy a lakóépület építése, bővítése, tartószerkezeteit (alapok, teherhordó falak, pillérek, födémek, tetőszerkezet) is érintő átalakítása mindig építési engedély köteles. Bejelentés kötelesek a kisebb átalakítások és a melléképület építése. Bejelentés és engedély nélkül építhetők a kerti építmények (lugas, játszótér, kemence, kisebb tó, medence) és a kerítés. Homlokzat-felújítás (hőszigetelés, színezés, méretmódosítással nem járó nyílászáró csere) és a kisebb belső átalakítások szintén engedély nélkül végezhetők. Külön szabályok vonatkoznak a műemlékekre és környezetükre, világörökségi területekre, helyileg védett épületekre és épületegyüttesekre. Ezekben az esetekben az engedélyezés rendje szigorúbb, mindig forduljunk építészhez a munkálatok megkezdése előtt. Milyen előírások alapján építkezhetünk? Az építésügyi eljárásokban előírt követelmények többségét az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) határozza meg. Az országos rendelet sokszor csak keretkövetelményeket ad meg, ezért figyelnünk kell az önkormányzatok helyi rendeleteire, szabályozási terveire. Ezek elvileg nem lehetnek szigorúbbak az országos rendeletnél. Az önkormányzatoknak 10 évente kötelező helyi építési szabályzatot (HÉSZ) alkotniuk, amelyeket 5 évente felül kell vizsgálniuk. Javasolt a rendeletek tanulmányozása akkor is, ha nem engedélyköteles létesítményt építünk, ugyanis az előírások ezekre is vonatkoznak. folytatjuk... forrás: ingatlanmagazin.com
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia