Facebook
 

Híreink

Nálunk a nap sem süt? - Elhanyagolt napenergia

2011-05-09
építőanyag Az emberben jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a nálunk cseppet sem naposabb Németországban, Svájcban, Ausztriában - de az utóbbi időben említhetnénk akár Nagy-Britanniát is - hogy éri meg a házakat hőenergiát szolgáltató napkollektorokkal és áramot termelő napelemekkel befedni, miközben itthon, sok esetben előnyösebb napsütési viszonyok között, a legtöbbször csak feketére festett műanyag hordókkal találkozhatunk. A válasz a támogatás, illetve támogatáspolitika. Azok az országok, amelyek idejekorán felismerték a napelem-technológia fejlődésében rejlő üzleti lehetőséget, komoly támogatásokkal ösztönözték a belföldi napenergia-hasznosítás terjedését, hogy ezen keresztül keresletet biztosítsanak a fejlődő iparágnak. Számos helyen beruházási támogatásban részesítik a napkollektor-, napelemvásárlókat, illetve az utóbbiak esetében elterjedt a megtermelt áram dotált áron történő átvétele is. Vagyis adott esetben a beruházás nemcsak csökkentheti a későbbi energiakiadásokat, hanem még pénzt is termelhet. Hazánkban az \"ipari méretű\" erőműveknél a támogatás mértéke olyan alacsony, főként a régiós versenytársakhoz viszonyítva, hogy mindeddig egyik (kiserőművi) projekt sem jutott el még csak a kivitelezési fázisba sem. Eddig a lakossági szektorban sem mutatkozott a technológia hazai elterjedését elősegítő hosszú távú program: többnyire a normál energiahatékonysági pályázatok során lehet forrást szerezni a napkollektorok, napelemek megvásárlására. A napelemek lakossági terjedését az is hátráltatja, hogy a megtermelt áramra sem fizetnek támogatást: ha az éves fogyasztási szaldó pozitív lesz, akkor a helyi szolgáltatónak az érvényes díjszabás 0,85-szorosán kell megvásárolnia azt. Az ENERGIAKLUB által nemrég készített éves felmérés szerint hazánkban mindeddig körülbelül 150 ezer négyzetméternyi felületet borítottak be különböző típusú napkollektorokkal, amelyek esetében a jellemző beruházási összeg négyzetméterenként 800-1000 euróra tehető. A napelemek tekintetében 2010 végéig alig közelítettük meg az 1 megawattos kapacitást - a hazai áramtermelő kapacitás 8500-9000 megawattra tehető. Az áramtermelési célra alkalmazható technológia ára jelentősen magasabb a csupán fűtési szükségleteket kielégítő eszközöknél, berendezéseknél: a jellemző beruházási összeget négyzetméterenként 6000-8500 euróra becsülték a szervezet szakemberei. Mindkét típus esetében mindeddig a lakossági kör volt a legérdeklődőbb, a vállalati szektor és az önkormányzatok nem igazán aktivizálták magukat. Természetesen ez utóbbi kijelentésre vannak ellenpéldák is: azokon a településeken ugyanis, ahol van az energetikához értő személy, pályázati forrásokból megvalósult számos kisebb szolárprojekt. A jelenlegi kormányzat egyébként kiemelt ügyként kezeli az önkormányzati és állami ingatlanok energiahatékonyságának növelését, energiaellátásának zöldítését és az üzemeltetési (fűtési) költségeik csökkentését. Az állami intézmények 100%-os, míg az önkormányzati ingatlanok 85%-os támogatási arány mellett valósulhatnak meg, uniós forrásból. A beruházás a napkollektorok, de főként a napelemek esetében igen tőkeigényes, ezért fontos, hogy a méretezés a valós szükségleteknek megfelelően történjen, különben a megtérülési idő igencsak meghosszabbodhat, ráadásul a használat során a technológia is avul. Napkollektorokat például kifejezetten ott érdemes telepíteni, ahol folyamatos melegvízigény jelentkezik. Ezek ­- a magas kihasználtság miatt - kórházaknak, különböző típusú otthonoknak, börtönöknek, adott esetben iskoláknak is kiváló lehetőséget nyújthatnak meleg víz előállítására és a fűtés kisegítésére. Nem egy ilyen beruházás valósult már meg hazánkban is. A vállalati szektorból is vannak már példák, tavaly az IKEA döntött úgy, hogy melegvíz­igényét, amelynek jelentős részét az áruházban lévő konyha teszi ki, környezetbarát módon fogja megtermelni, így a létesítmény melletti területen 115 négyzetméternyi síkkollektort szereltek fel, a hozzátartozó berendezésekkel együtt. Az áruház ezzel a melegvíz-előállításra fordított korábbi költségek felét takarítja meg. A hazai forgalmazóknál a leggyakrabban a szelektív síkkollektorokat és a vákuumcsöves napkollektorokat lehet megtalálni. Üde színfolt volt nemrég az MVM kezdeményezése, amely több helyen a napot követő, tükrökkel rendelkező szolárparabolát telepített. Kisebb méretben már napelemeket is telepítettek, az elsők között viszonylag nagy ismertséget kapott a MOL M1-es autópályája melletti benzinkútján kiépített rendszer. A Tesco ugyancsak használ napelemeket a sátoraljaújhelyi áruházának egyik falán, valamint kísérleti jelleggel a cég gyáli logisztikai központjában is felállítottak három napkövető állványra szerelt egységet. Hazánkban a forgalmazók főként polikristályos és monokristályos egységeket értékesítenek, de megjelentek már a vékonyrétegű termékek is. Jelenleg még mindkét technológia meglehetősen drágának mondható, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben a technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen csökkent a napenergia-hasznosításra alkalmas termékek ára. A jelenlegi támogatáspolitika a napelemek telepítését csak szélsőséges feltételek mellett teheti gazdaságossá. A napkollektoroknál már jobb a helyzet: az alacsonyabb bekerülési költségek miatt bizonyos feltételek esetén már abszolút racionális döntés lehet a technológia alkalmazása - bár a megtérülési idő ilyen feltételek esetén is tíz vagy annál is több évre tehető. Komoly ösztönzők, támogatások ezt az időt természetesen jelentős mértékben csökkenthetik. forrás: resourceinfo.hu

Akar itt még bárki is építkezni?

2011-04-29
építőanyag Tavaly összesen 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek 17 353-as száma, 39 százalékos csökkenést jelent, derül ki a gyorsjelentésből. Legutóbb az 1990-es évek végén volt ennyire alacsony az új lakásépítések száma, miközben az új lakásépítési engedélyek kiadása olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa. A befejezett építkezések száma hasonló mértékben csökkent, mint 2010 egészében, a kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont még a tavalyinál is nagyobb arányú volt (tavaly 39, most 51 százalékkal csökkent). Az idei első három hónapban a kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség tovább nőtt, 2009-ben 11, 2010-ben 17, míg 2011 első negyedévében pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítésekétől. Ez a folyamat 2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre. A KSH közlése szerint a lakásépítéseknek közel kétharmada, az építési engedélyeknek csaknem fele koncentrálódik Közép-Magyarországra. A negyedév folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb mértékben, 15 százalékkal. A községekben az országos átlaggal megegyező, 35 százalékos csökkenés következett be, a megyei jogú városokban és a többi városban ennél nagyobb arányban, 53, illetve 43 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Az új lakásépítési engedélyek száma jelentősen, 76 százalékkal esett vissza Budapesten, ahol 2010 első negyedévében még 30 százalékos volt a növekedés. 2010-ben a főváros volt az egyetlen, ahol az év első felében még nőtt a kiadott építési engedélyek száma, és az év egészét tekintve is csak 13 százalékkal csökkent. A 2011-ben eddig tapasztalt erős csökkenés alapján úgy tűnik, hogy Budapest tartalékai is kimerülőben vannak. A megyei jogú városokban az átlagnak megfelelő mértékű, 51 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése, a többi városban 24, a községekben 13 százalékos. Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások felét - ugyancsak hasonlóan a korábbi időszakhoz - értékesítési céllal, 48 százalékát saját használatra, 2 százalékát bérbeadásra építették. Jogi személyiségű gazdasági társaságok építették a használatba vett lakások 59, egyéni vállalkozások a 25 százalékát, 9 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületben létesült lakások közül családi házban 45, többszintes, többlakásos épületben 47 és lakóparkban 3 százalék épült. Az előző év első negyedévében az új lakóparki épületek részesedése még 10 százalék feletti volt. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 négyzetméter volt, lényegében ugyanannyi, mint 2010 első negyedévében. Az idei első negyedévben 316 lakás szűnt meg, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (48 százalék). A vizsgált időszakban 98 üdülőegységet építettek, és 84 üdülőépületben 87 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 57, az engedélyezetteké 46 százalékkal esett vissza a tavalyi év első három hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, a tavalyinál 5 négyzetméterrel nagyobb. A kiadott új építési engedélyek alapján 1.386 lakóépület és 847 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 16, a nem lakóépületeknél 23 százalékos visszaesés. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 33, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 29, az ipari épületekre kiadott engedélyeké pedig 2 százalékkal csökkent. forrás: index.hu

Melyik éri meg jobban? A szélgenerátor vagy a napelem? Árak, hatékonyság

2011-04-22
építőanyag A statisztikák szerint egy átlagos háztartás éves villamosenergia-fogyasztása 1500-1600 kWh. Ennek 80 %-a egy napelemes rendszerrel kitermelhető, amelynek komplex telepítése (engedélyeztetés, tervezés, felszerelés) már 1,5 millió forintból kijöhet. A fő egységek a tartókonzol, a napelem és az inverter. Ha havonta ennek dupláját, kb. 300 kW-ot használunk el, ahhoz már nagyobb teljesítményű napelemes rendszer szüksége, aminek ára 3-4 millió forint között alakul. A napelemeknél 10-13 éves megtérüléssel számolhatunk, és mivel 25 évre tervezik az élettartamukat, ezért sokáig hasznot is termel – mondta Várnagy László. Lőrincz László szerint egy családi háztartás áramszükségletének ellátása napelemmel kb. 2 millió forintos beruházásból oldható meg. A napelemes rendszerre 25 év garanciát adnak. A hálózati rendszerű 7-8 év alatt térülhet meg, míg a szigetszerű napelem azonnal, hiszen addig áram sem volt. A szigetszerű üzemnél persze a napelem nem elég, hiszen télen kevesebb a napsütés, ezért egyrészt a tárolókapacitást kell növelni, másrészt alternatív energiaforrást (pl. szélgenerátor) is üzembe kell helyezni, ami plusz költségekkel jár. Lőrincz László szerint egy szélgenerátor – ami egy család szükségleteit kielégíti – szintén 2 millióba kerülhet. Ha olyan generátort akarunk építeni, amellyel vissza is lehet a hálózatba táplálni az áramot, akkor 6 milliós költséggel számolhatunk. A szélerőgépek élettartamát a gyártók 20-25 évre tervezik. Az alföldi régiókban a hatékony módszer az lehet, ha az összes energiaigényünk kétharmadát napenergiára, míg egyharmadát szélenergiára alapozzuk. A Kisalföldön éppen fordítva alkalmazhatjuk a technológiákat – teszi hozzá Lőrinc László. Várnagy László úgy vélekedett, hogy egy családi háztartás áramigényét kielégítő szélgenerátoros rendszer nettó 7 millióba kerülhet. Az összeg a teljes rendszerre értendő, amelyben van tartóoszlop, inverter, (esetleg akkumulátor), rengeteg beton az alapozásba, engedélyeztetés, munkadíj stb. Ebből maga a szélgenerátor kb. 1/3-a költséget jelent. Ezért az ország déli és keleti részein, ahol a napsütéses órák száma évente megközelíti a 2600-at is, napelemet érdemes telepíteni – tette hozzá. Torzítanak a támogatási rendszerek Bernáth Róbert szerint a jelentős állami támogatásokat elnyert energetikai beruházások megtérülési számai eleve torzak, mert nem a valódi piaci viszonyoktól, hanem a költségvetési forrásoktól függenek. Legtöbb esetben támogatások nélkül a megtérülés időtartama annyira kitolódna, hogy senkinek sem érné meg szélgenerátort telepíteni, ha egyébként van vezetékes áram. Egy tanyán persze jobb választás lehet szélgenerátort és/vagy napelemet telepíteni, mint a villanyt póznákon vezetni el a távoli házig. Mégis energiaellátási zavarok, természeti vagy gazdasági katasztrófák esetén szinte anyagilag nem mérhető az autonóm energiatermelés értéke. vége. forrás: ingatlanmagazin.com

Melyik éri meg jobban? A szélgenerátor vagy a napelem? Árak, hatékonyság

2011-04-12
építőanyag Szigetüzem Ahol nincs kiépítve a villamos hálózat, és ennél fogva nincs lehetőség a megtermelt áramot az elektromos hálózatba betáplálni, szigetüzemmódra kerülhet sor. A szigetüzem esetén a megtermelt energiát akkumulátorokban tároljuk és azt egy későbbi időpontban is felhasználhatjuk igényeink szerint. Ez főként tanyákon, a településektől távoli részeken jellemző. Az ilyenkor használatos különleges akkumulátorokra jellemző, hogy jól tűrik a sokszori kisütést és feltöltést, tehát sokszor ciklizálhatóak, mélykisütésre kevésbé érzékenyek. Élettartamuk akár 7-10 évig is terjed. Az akkumulátorokban tárolt energia 12-14 voltos egyenáramú hálózatot táplálhat, vagy váltakozó árammá alakítható, és így valamennyi háztartási eszköz üzemeltethető vele. Persze maga az akkumulátor sem olcsó mulatság. Ha egy tanya energiaszükségleteit ki akarjuk elégíteni, akkor az igények függvényében milliós tétekről is beszélhetünk. Ráadásul az akkumulátor sem örök életű, rendszeres karbantartást igényel és időnként cserére szorul. Amennyiben a szelet csak kiegészítő energiaforrásként használjuk, például a ház energiatakarékos izzókkal történő világítására, akkor 50 ezer forintnál kezdődhet egy akkumulátor ára, komolyabb rendszerek esetén több százezres, esetleg milliós költségekről beszélhetünk. Az akkumulátorok méretének csökkentése érdekében a nagyobb fogyasztású háztartási és mezőgazdasági gépekhez megfelelő teljesítményű folyékony üzemanyaggal működő aggregátor is használható – teszi hozzá Bernáth Róbert. Persze a szigetszerű üzemeltetés hosszabb távon még így is jobban megérheti, mint ha például 5 kilométerről kellene a tanyára vezetni az áramot. Ha autonóm energiatermelésről beszélhetünk, akkor a közüzemi energiaellátás akadozása esetén sem áll meg az élet. Hálózati üzemeltetés Az elektromos hálózattal rendelkező területeken a szélgenerátorokat főként kiegészítő áramforrásként, áramkimaradás esetén vagy egyes berendezések önálló ellátására alkalmazhatjuk – mondja Lőrinc László. Ahol van hálózati áram, ott nem javasoljuk az akkumulátoros megoldást, hiszen akkor a beruházás akár 60-70 %-kal is drágább lehet – mondja Várnagy János. Ekkor érdemes a hálózatra csatlakozni, vagyis szerződést kötni a lakóhelyünk szerint illetékes áramszolgáltatóval, amely a fölöslegesen megtermelt energiát átveszi, majd később az igények szerint tőlük vételezünk áramot. Persze a hálózati visszatápláláshoz is szükségünk van egy átalakító szerkezetre, az ún. inverterre, aminek a költsége kb. 200-300 ezer forintnál kezdődhet. Hibrid megoldások Nálunk is van gazdaságosan kinyerhető szélenergia, de ha nem fúj a szél, nem tudunk energiát nyerni. Így hiába a viszonylag jó hatásfokú berendezés, nem leszünk elégedettek. Ezért a generátort érdemes kiegészíteni pl. napelemekkel, amelyek bár gyengébb hatásfokúak, de az átlagos hazai napsütéses órák miatt (kb. 1900-2200 óra) használatuk szintén indokolt. Ebben az esetben a nap energiáját kizárólag nappal és sűrűbben nyári időszakokban tudjuk élvezni, míg a szél energiáját a többi időszakban hasznosíthatjuk. Ennél is kiszámíthatóbb áramtermelést biztosít egy vízturbinával is kiegészített hibrid áramtermelő rendszer – teszi hozzá Lőrinc László. folytatjuk... forrás: ingatlanmagazin.com

Melyik éri meg jobban? A szélgenerátor vagy a napelem? Árak, hatékonyság

2011-04-05
építőanyag A napelemes rendszer egyszerűbben telepíthető és előzetesen könnyebb kiszámítani, hogy mennyi energiát (áramot) fog termelni. Már évtizedek óta megbízható adatokkal rendelkezünk a napsütéses órák számára vonatkozóan az adott régiókban, településen. Ezzel szemben mielőtt egy szélgenerátort üzembe állítanánk, a helyszínen akár fél-egy évig is érdemes mérni a szél erősségét és irányát – mondja Várnagy János, a Bács Zöldenergia Kft. ügyvezetője. Alapvetően nagy teljesítményű szélerőművek esetén kerül sor részletes mérésekre, de családi ellátásra alkalmazott szélturbinás áramtermelésnél is érdemes adatokat gyűjteni. Előzetesen a széltérkép adataira is támaszkodhatunk. A szélmérés egyik változata, amikor egy hosszabb időszakon át szélmérő tornyokra telepített anemométerekkel vizsgálják a szelet. A másik megoldás az ún. szoftveres szimulációs módszer, amelynél a már előre bemért értékek segítségével más magasságokban és helyeken is nagy közelítéssel prognosztizálható az ott jellemző energiatartalom – teszi hozzá Lőrinc László, a Kautéla Zrt. egyik vezetője. Hol érdemes szélgenerátort telepíteni? A szélgenerátor kiegyensúlyozottabban tud energiát biztosítani, hiszen éjszaka is fújhat a szél, ellenben a napelem csak nappal hasznosítható. Magyarország európai viszonylatban mérsékelten szeles terület, az átlagos földfelszíni szélsebesség 3-5 m/s körül mozog. A belépési szélsebesség, amikor a szél energiát kezd el termelni, vagyis elkezdi tölteni az akkumulátort 3,5 m/s – mondja Várnagy János. Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség legalább 6 m/s – teszi hozzá Lőrinc László. Ha a széltérképre pillantunk, akkor láthatjuk, hogy főként a Kisalföldön, a Dunántúl északi területein és az Északi-középhegység egyes vidékein érhetünk el kiemelkedő teljesítményt a szélkerekekkel. Ezért is találkozhatunk a Kisalföldön óriási méretű szélgenerátorokkal. Az ország nagyobb részén inkább a napenergia jöhet számításba. Hogy érdemes szélgenerátort telepíteni? A mozgó levegő a szélgenerátor lapátjainak (rotorok) feszül, forgásra kényszerítve azt. Az így keletkezett forgó mozgást a generátorok árammá alakítják. Kis magasságokban gyorsan változik a szél iránya és intenzitása, a turbulens áramlás miatt ezek a szerkezetek csak kevés energiát képesek megtermelni. Ezért a szélgenerátorokat jóval a terepszint és a tereptárgyak fölé érdemes emelni az egyenletes és lassan változó irányú erős széljárás biztosításának érdekében. Minél magasabban van a generátor, annál drágább a beruházás, hiszen stabilabb oszlopot kell építeni. Vannak persze olyan függőleges tengelyű szélgenerátorok, amelyek a szél iránytól függetlenül már lassabb légmozgást is jól hasznosítanak. A szélgenerátor telepítése sokkal nagyobb „macerával” jár, mint egy napelemes rendszer üzembe helyezése. Amíg a napelemek számára kedvező tetőfelület majdnem minden házon adott, a szélgenerátorok számára épített torony 6 méter fölött engedélyköteles. Ráadásul egy sűrű beépítésű, kertvárosi, családi házas övezetben nem csak a „szomszédok szemét zavarhatja”, de a szerkezet hangja ténylegesen idegesítő lehet. Épületre telepítve a működéssel együtt járó rezgések is okozhatnak nem várt kellemetlenségeket. A drága gyári készülékeknél olcsóbban kijöhetünk, ha házilag fabrikálunk kisebb teljesítményű szélgenerátort folytatjuk... forrás: ingatlanmagazin.com
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia