Facebook
 

Híreink

Kellemesebb klímát a tetőtérbe: az árnyékolás lehetőségei

2011-07-05
építőanyag A tetőtéri ablakok árnyékolása igen sarkalatos pont, így számos, gyártók által kínált megoldást létezik. Ma már vásárolhatunk árnyékolóval előre ellátott nyílászárót is, de természetesen az utólag felszerelhető változatokból is bőséges a kínálat. Az egyik legnépszerűbb tetőtéri árnyékoló fajta a kívülre szerelhető redőny. Ez az árnyékoló az ablak tokjának külső részéhez rögzített sínekben helyezkedik el és műanyag elemekből épül fel. Kiválóan alkalmas zajosabb környékekre vagy utcafronti részre is, mivel nem csak a fényt nem engedi beszűrődni, de a zajokat sem: jó hangszigetelő tulajdonsággal is bír. A redőnyt lehet akár kézi hajtóval, vagy elektromos motorral is mozgatni, de léteznek már teljesen automatizált rendszerek is. Kedvelt árnyékoló a tetőterekben a szintén kívülre felszerelt, napellenző roló. Ennek – a redőnyhöz képest – nagy előnye, hogy szabadabb kilátást biztosít, mivel háló-szerű, de rendkívül ellenálló anyagból készül. A rolót rugós hengerre tekerik fel, melyet alumínium tok véd a környezeti hatásoktól. Az ablak nyitott helyzetében a roló nem akadályozza a szellőzést sem, illetve magasságának állításával, egy távnyitó rúddal szabályozható az árnyékolás mértéke is. Nem csupán a külső roló, de a belső oldalra felszerelt árnyékoló is jó szolgálatot tehet. Az ablakok keretére erősített, vezetősínekben futó roló jelentősen csökkenti a helyiségbe tóduló a fény erősségét, s a megfelelő szín és anyag megválasztásával a szobát is esztétikusabbá teszi. Ma is igen elterjedt tetőtéri ablak-árnyékolónak számít a reluxa. A belülre szerelhető reluxánál alapvetően a lamellák mozgatásával, hajlásszögük módosításával szabályozhatjuk a beáramló fény mennyiségét, erősségét. Mozgatása akár kézzel, akár elektromos motorral is lehetséges. Napjainkban nagy divatját éli az úgynevezett harmonika-árnyékoló. Anyaga kétoldalt alumínium vezetősínekben fut, harmonika szerkezetének köszönhetően ellenálló, stabil. Bizonyos fajtáit speciális műanyaggal vonják be, melynek következtében a hővisszaverő képessége megnő. Bármely árnyékolót is választjuk a fent felsoroltak közül, vásárlás előtt mindenképpen el kell döntenünk, hogy milyen funkciót lát majd el rolónk, reluxánk. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy sötétítőt szeretnénk, vagy csak kellemes, lágy fényt a helyiségekbe. Ha nincs megfelelő szigetelésünk, jó ötlet a hővédelmi funkcióval is ellátott árnyékolók felszerelése. Természetesen, a tetőtéri árnyékolók feladata elsősorban az ablakokon át bejutó, erős napfény tompítása, szűrése, de ezen túl – ahogy fentebb is említettük – nem hagyható figyelmen kívül a hővisszaverő képesség sem. E tulajdonság pedig nem csupán a meleg hónapokban, hanem különösen télen bír kiemelt jelentőséggel, hiszen egy jó hővisszaverő-képességű roló segítségével energiát és nem utolsó sorban: fűtési (hűtési) költséget takaríthatunk meg. forrás: epitinfo.hu

Mennnyibe kerül az ács és a tetőfedő?

2011-07-01
építőanyag Nincs általános válasz arra, hogy menyiért lehet megépíttetni vagy átépíttetni, felújíttatni egy tetőt. Nagyon sok függ a tető méretétől, bonyolultságától. Érdemes előzetesen felméretni a helyszínen a munkát két-három vállalkozóval. Az ajánlatok összehasonlításával viszonylag könnyen eldönthetjük, melyik a legjobb nekünk. Internetes oldalakon böngészve az látható, hogy a munkadíj 2500-4000 forint között mozog négyzetméterenként. A saját honlappal rendelkező vállalkozók egy része direkt nem tesz közzé árakat, inkább azt ígéri, hogy email-ben elküldi az árajánlatát, ha megkapja a pontos koordinátákat. Az ácsok és tetőfedő vállalkozások többsége teljes szolgáltatást vállal, anyagbeszerzést és szerelést is. Némelyik állványozást is végez, ha ez szükséges. A családi ház építésének akár az első szakaszában, az alap kiásása utáni zsaluzásban is részt vesz. Ha nagyobb vagy komplett munkákra szóló megrendelést kap egy cég, akkor az erős verseny miatt úgymond ingyen bevállalja a kéményépítést vagy egy-két tetőablak beépítését, esetleg szigetelési munkákat. Alkudni itt is lehet, fontos, hogy kérjünk referenciát. Egyszerű nyeregtetőnél a faszerkezetet 2000-2500 forintért szerelik fel, ebben már benne van a fóliázás is. Cserépfedésért 800-900 forintot kérnek, a zsindelyezés 1200-1400 forint. Minden ár négyzetméterenként értendő. forrás: ingatlanmenedzser.hu

„Lélegző” tetők: a kerámiacserepekről

2011-06-21
építőanyag A kerámia tetőcserepek alapanyaga természetes agyag. Nem csupán az alapanyag, de maga a gyártási eljárás (ezer fokon kiégetés vagy sajtolás) is teljes mértékben környezetbarát. A cserepek gyártási technológiája során porózus, páraáteresztő, „lélegző” szerkezetű tetőfedő anyagot kapunk. A kerámiacserepekben számos, apró hajszálér, légcsatorna (kapilláris) fut, melynek köszönhetően a nedvesség gyorsan távozik az anyag belsejéből. Ennek a jó, úgynevezett kiszáradási tulajdonságnak köszönhetően a kerámiacserepek fagyállók is egyben, bármiféle külön kezelés vagy bevonat nélkül is. A kerámiacserepek agyag alapanyagukból következően könnyűek. Ebből adódóan takarékosabb anyagfelhasználással tudunk megfelelő tetőszerkezetet építeni, amely olcsóbb és kiváló statikai állékonyságot biztosít. Felrakásuk egyszerű és gyors. A kerámiából készített cserepek tehát kiválóan ellenállnak a környezeti hatásoknak. Nem csak a fagypont alatti hőmérséklet, de még a forróság, az UV sugárzás, de a savas eső sem erodálja a cserepeket. Vízzáró hornyaiknak, illetve a dupla fedésnek köszönhetően teljes vízzárást és széllel szembeni ellenállást biztosítanak. Fontos még kiemelnünk a kerámiacserepek színtartóságát, a tűzállóságát is. Látható, hogy ezek a természetes tetőfedő anyagok rendkívül magas mechanikai igénybevehetőséggel rendelkeznek. A kerámiacserép tetőfedések gazdaságosságára jellemző a hosszú használati élettartam (bizonyítottan akár 100 év is lehet), a magas értékállóság (újra- felhasználhatóság), a könnyű kezelhetőség (javításoknál és állagmegőrzéseknél). Egyes kerámiacserepek - megfelelő alátéthéjazattal – akár már 15 fokos tetőhajlásszögtől felerősíthetők a tetőre. Ráadásul a cseréptetők rendkívül esztétikusak, többféle formában, szín-árnyalatban vásárolhatók és rakhatók fel a tetőre. Sok esetben – a fent felsoroltak ellenére - más tetőfedő anyagokat választanak az építkezők (például betoncserepet). Ennek legfőbb oka általában az, hogy a kerámiacserép – a legtöbb hozzáértő véleménye szerint is – kevésbé terhelhető, nem bír el nagyobb súlyt (esetleg a tető javítása esetén egy-két felnőtt embert). Ha pontos, mechanikai számításokat végzünk, akkor az egy négyzetméterre eső terhelést nyilvánvalóan a betoncserép bírja el jobban. Azonban általában egy átlagos ember testsúlyát (70-80 kg) bármilyen, tető fedésére kialakított cserép elbírja. Ugyanígy, akár 20-40 cm-es hó súlyát is elbírhatja a kerámiacserép is. A tetőcserepek külső terhelhetősége tehát nem lehet az elsődleges szempont, akkor, amikor megfelelő tető-burkolóanyagot keresünk épülő házunkhoz, vagy régi tetőnket szeretnénk kicseréltetni. forrás: epitinfo.hu

Jobb egy felújítás, mint egy bankbetét?

2011-06-07
építőanyag Az öngondoskodásról elsőre keveseknek jut eszébe, de az egyik legkifizetődőbb befektetés a lakásfelújítás. A rezsiköltségek évről-évre nőnek, a 2004-es árszintekhez képest a villany közel 63 százalékkal drágult, míg a földgázszolgáltatásnál ennél nagyságrenddel nagyobb, közel 220 százalékos volt az áremelkedés. A hónapról-hónapra gyülekező számlák kifizetése egy tavalyi felmérés szerint a lakosság többségének komoly gondot jelent. A kormány árbefagyasztással próbálja szőnyeg alá söpörni a problémát, a növekvő világpiaci árak azonban csak egy ideig terhelhetők a szolgáltatókra, előbb-utóbb a lakosság nyakába zúdul. Ha a világpiaci árakra a magyar energiapolitika nem is lehet hatással, az energiahatékonyságot igazán ösztönözhetné, egy-egy korszerűsítéssel ugyanis jelentős megtakarítások érhetőek az energiafelhasználásban. Tavaly óta azonban nem írtak ki épületfeljújítási pályázatot magánszemélyeknek. Nincs újabb pályázat Tavaly a választások, és a kormányalakítás miatt elmaradt a szokásos kiírás, Bencsik János energiaügyi államtitkár tavaly azt ígérte, hogy 2011-ben lakásfelújítási programot indít a kormány, ez azonban úgy tűnik, az év második felére csúszik, az új Széchenyi-terv kiírásai ugyanis csak vállalkozásokra és közintézményekre vonatkoznak, magánszemélyek nem kaphatnak pénzt. Az ígérgetés azonban éppen az öngondoskodást fogja vissza, aligha vág bele valaki önerőből lakásfelújításba mindaddig, amíg van rá esély, hogy fél év múlva megcsinálhatja állami támogatással. Lenne mit felújítani A magyarországi lakóépületek állományáról legutóbb az Energiaklub [1] készített átfogó felmérést, amelyből kiderül, a házak 61 százaléka 1980 előtt épült, mindössze 10 százalékukat húzták fel az elmúlt tizenöt évben, a 4,3 millió lakás 70 százaléka felújításra szorul. Bár a panelfelújítások, szigetelések szükségességéről hallunk a leggyakrabban, és a kormányok programjai is elsősorban őket célozzák, valójában a családi házban élők - a lakosság kétharmada - vannak a legrosszabb helyzetben. A családi házak többségében téglából, vagy vályogból, illetve ritkábban kőből épültek, a könnyűszerkezetes épületek viszonylag ritkák, állapítja meg a felmérés. [2] Felújítás nélkül az úgynevezett kisméretű 50-es és a B30-as téglából épült családi házak energetikai teljesítménye a legrosszabb, a tégla társasházak ennél valamivel jobban, a panelekhez hasonlóan teljesítenek, a tégla és a gépészet típusától függően nagyjából 200-300 kW/köbméter fogyasztási adatot mutatnak évente. A háztartások mindössze negyede szigetelte le otthonát, és cserélte le a nyílászárókat, pedig azzal - a tapasztalatok szerint - akár a negyedére, felére is csökkenthető az energiafogyasztás. A fűtés is számít A külső szigetelés azonban csak a dolog egyik oldala, a régi házakban ugyanis nem csak a szigetelés lehet rosszabb, a fűtési rendszerek is meglehetősen elavultak. Az, hogy hol mivel fűtenek, abban jelentős az eltérés a különböző háztípusok között: míg a családi házakban a tüzifa felhasználás dominál, addig a hagyományos építésű társasházak fűtése döntően földgázalapú. Az iparosított technológiával épült társasházak több mint 80 százalékban távfűtésesek, ezek átlagban közel 30 éves rendszerek. A háztartások 37 százaléka fával, régi kályhával, vagy gázkonvektorral fűt, a háztartások egytizede a kettőt kombinálja úgy, hogy át ne lépjék a kormány által meghúzott évi 1200 köbméteres, kedvezményes árszintet. Beszédes, hogy a lakások körülbelül 80 százalékában be van vezetve a gáz, de a háztartásoknak csak a fele fűt azzal, több mint 20 százalékos azok részaránya, akik csak fával fűtenek. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16 százaléka újította fel. Minden fűtési mód közül a legdrágább, ha elektromos árammal fűtünk, a tüzifa, illetve a földgáz és a tüzifa kombinációja eredményezi a legalacsonyabb havi fűtési költséget. Népszerű volt a támogatás Bár az energiafogyasztás drasztikusan csökkenthető a hatékonyság javításán keresztül, egy-egy felújítás gyakran százezrekbe kerül, sokat segít, ha az öngondoskodási szándékot az állam is ösztönzi. A magánlakások hőszigetelésének programja már az első Széchenyi Tervének megjelent, a programnak ez volt az egyik legnépszerűbb fejezete. A Nemzeti Energiatakarékossági Programban a kétezres években csaknem 20 milliárd forintot ítéltek oda a pályázóknak, az így létrejött beruházások értéke pedig a támogatás többszörösét teszi ki. Az épületkorszerűsítési támogatásokat később a szocialisták panelprogram néven futtatták tovább, a hagyományos lakások felújítására az energiatakarékossági program keretein belül lehetet pályázni. A lakástulajdonosok később a zöldberuházási rendszeren keresztül kaptak segítséget, főleg a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés és a távfűtőrendszer korszerűsítésére lehetett pályázni. A támogatások intenzitása változott az évek folyamán, ami az érdeklődést is jelentősen befolyásolta: az utóbbi évek gyakorlata szerint a beruházás legfeljebb 30 százalékáig biztosítottak forrást. forrás: index.hu

Hőszigetelés – a lábazatnak is!

2011-05-19
építőanyag Az ingatlantulajdonosok hajlamosak arra, hogy a leginkább a házuk homlokzatát szigetelik, esetleg a nyílászárókat is lecserélik, de a tetőkre, s leginkább: a lábazatra már nem gondol mindenki. A \"félig\" szigetelt épületnél azonban nagyon könnyen kialakulhat hőhíd, melynek oka hogy a szigeteléssel ellátott részek és a szigetelés nélküli lábazat hőátbocsátási tényezője között jelentős különbség alakul ki. Ez a különbség végül a pára kicsapódásában jelentkezik, mely rendkívül kedvező feltételeket teremt a penészgombák, illetve a salétromos lerakódások megjelenéséhez. A hőszigetelést tehát az egész épületre kiterjesztve, rendszerben szükséges elvégeztetni, s jobb előbb, mint később, mivel az utólagos hőszigetelés költségesebb és nagyobb felfordulással is jár. Az is igaz azonban, hogy ha nem gondoskodunk a lábazat optimális hőszigeteléséről, hosszú távon jóval nagyobb károk érhetik az épületet, s így akkor nagyobb költségeket kell kifizetnünk, mintha már az építéskor gondoskodtunk volna e munkálatok elvégzéséről. A lábazati szigetelés további nagy előnye, hogy az épület ellenálló képességét és ezzel az értékét is növeli. A lábazatok hőszigetelésére többrétegű, melynek alapja a legtöbbször úgynevezett zártcellás, fagyálló polisztirol anyagú lap. E lapokat ragasztóval rögzítik a felületre, melyhez gyakorta üvegszövet-hálót illesztenek. Erre azért lehet szükség, hogy a repedések kialakulását megelőzzék. Ezt követően kerülhet fel a vakolat, illetve bármilyen burkoló anyag (díszkő, tégla, terméskő stb.). Az újépítésű házak esetében a lábazati hőszigetelő rendszer vastagsága általában 5-6 cm körül van, míg az utólagosan elvégzett szigetelési eljárásnál akár 10 cm-es vastagságú réteg is felkerülhet a lábazatra. A lábazati szigetelési munka megkezdése előtt szakszer felmérésre van szükség, mindenképp forduljunk gyakorlott, tapaszutalt, képesített szigetelő-szakemberhez. Az ő feladata lesz ugyanis, hogy kiválassza az épület állapotának legmegfelelőbb alapanyagokat és eljárási módozatot. Bár látszólag nem nehéz lábazatot szigetelni, a házilag történő hőszigetelés elvégzése sem a homlokzatnál, se a lábazatánál nem ajánlott. Sajnos, sok esetben a nem megfelelő technológia, az olcsó, rossz minőségű anyagok felhasználása miatt ki kell cserélni a teljes szigetelést, mely dupla anyagi ráfordítást jelent. Néha a drágább anyag sokkal jobban megtérül, mint az olcsóbb megoldás. Éppen ezért jobb, ha már elsőre megfelelő szakemberhez fordulunk, aki nagy valószínűséggel - házunk jellemzői és teherviselési képességünk ismeretében - optimális szigetelési megoldást tud javasolni számunkra. forrás: epitinfo.hu
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia