Facebook
 

Híreink

Mennnyibe kerül az ács és a tetőfedő?

2011-07-01
építőanyag Nincs általános válasz arra, hogy menyiért lehet megépíttetni vagy átépíttetni, felújíttatni egy tetőt. Nagyon sok függ a tető méretétől, bonyolultságától. Érdemes előzetesen felméretni a helyszínen a munkát két-három vállalkozóval. Az ajánlatok összehasonlításával viszonylag könnyen eldönthetjük, melyik a legjobb nekünk. Internetes oldalakon böngészve az látható, hogy a munkadíj 2500-4000 forint között mozog négyzetméterenként. A saját honlappal rendelkező vállalkozók egy része direkt nem tesz közzé árakat, inkább azt ígéri, hogy email-ben elküldi az árajánlatát, ha megkapja a pontos koordinátákat. Az ácsok és tetőfedő vállalkozások többsége teljes szolgáltatást vállal, anyagbeszerzést és szerelést is. Némelyik állványozást is végez, ha ez szükséges. A családi ház építésének akár az első szakaszában, az alap kiásása utáni zsaluzásban is részt vesz. Ha nagyobb vagy komplett munkákra szóló megrendelést kap egy cég, akkor az erős verseny miatt úgymond ingyen bevállalja a kéményépítést vagy egy-két tetőablak beépítését, esetleg szigetelési munkákat. Alkudni itt is lehet, fontos, hogy kérjünk referenciát. Egyszerű nyeregtetőnél a faszerkezetet 2000-2500 forintért szerelik fel, ebben már benne van a fóliázás is. Cserépfedésért 800-900 forintot kérnek, a zsindelyezés 1200-1400 forint. Minden ár négyzetméterenként értendő. forrás: ingatlanmenedzser.hu

„Lélegző” tetők: a kerámiacserepekről

2011-06-21
építőanyag A kerámia tetőcserepek alapanyaga természetes agyag. Nem csupán az alapanyag, de maga a gyártási eljárás (ezer fokon kiégetés vagy sajtolás) is teljes mértékben környezetbarát. A cserepek gyártási technológiája során porózus, páraáteresztő, „lélegző” szerkezetű tetőfedő anyagot kapunk. A kerámiacserepekben számos, apró hajszálér, légcsatorna (kapilláris) fut, melynek köszönhetően a nedvesség gyorsan távozik az anyag belsejéből. Ennek a jó, úgynevezett kiszáradási tulajdonságnak köszönhetően a kerámiacserepek fagyállók is egyben, bármiféle külön kezelés vagy bevonat nélkül is. A kerámiacserepek agyag alapanyagukból következően könnyűek. Ebből adódóan takarékosabb anyagfelhasználással tudunk megfelelő tetőszerkezetet építeni, amely olcsóbb és kiváló statikai állékonyságot biztosít. Felrakásuk egyszerű és gyors. A kerámiából készített cserepek tehát kiválóan ellenállnak a környezeti hatásoknak. Nem csak a fagypont alatti hőmérséklet, de még a forróság, az UV sugárzás, de a savas eső sem erodálja a cserepeket. Vízzáró hornyaiknak, illetve a dupla fedésnek köszönhetően teljes vízzárást és széllel szembeni ellenállást biztosítanak. Fontos még kiemelnünk a kerámiacserepek színtartóságát, a tűzállóságát is. Látható, hogy ezek a természetes tetőfedő anyagok rendkívül magas mechanikai igénybevehetőséggel rendelkeznek. A kerámiacserép tetőfedések gazdaságosságára jellemző a hosszú használati élettartam (bizonyítottan akár 100 év is lehet), a magas értékállóság (újra- felhasználhatóság), a könnyű kezelhetőség (javításoknál és állagmegőrzéseknél). Egyes kerámiacserepek - megfelelő alátéthéjazattal – akár már 15 fokos tetőhajlásszögtől felerősíthetők a tetőre. Ráadásul a cseréptetők rendkívül esztétikusak, többféle formában, szín-árnyalatban vásárolhatók és rakhatók fel a tetőre. Sok esetben – a fent felsoroltak ellenére - más tetőfedő anyagokat választanak az építkezők (például betoncserepet). Ennek legfőbb oka általában az, hogy a kerámiacserép – a legtöbb hozzáértő véleménye szerint is – kevésbé terhelhető, nem bír el nagyobb súlyt (esetleg a tető javítása esetén egy-két felnőtt embert). Ha pontos, mechanikai számításokat végzünk, akkor az egy négyzetméterre eső terhelést nyilvánvalóan a betoncserép bírja el jobban. Azonban általában egy átlagos ember testsúlyát (70-80 kg) bármilyen, tető fedésére kialakított cserép elbírja. Ugyanígy, akár 20-40 cm-es hó súlyát is elbírhatja a kerámiacserép is. A tetőcserepek külső terhelhetősége tehát nem lehet az elsődleges szempont, akkor, amikor megfelelő tető-burkolóanyagot keresünk épülő házunkhoz, vagy régi tetőnket szeretnénk kicseréltetni. forrás: epitinfo.hu

Jobb egy felújítás, mint egy bankbetét?

2011-06-07
építőanyag Az öngondoskodásról elsőre keveseknek jut eszébe, de az egyik legkifizetődőbb befektetés a lakásfelújítás. A rezsiköltségek évről-évre nőnek, a 2004-es árszintekhez képest a villany közel 63 százalékkal drágult, míg a földgázszolgáltatásnál ennél nagyságrenddel nagyobb, közel 220 százalékos volt az áremelkedés. A hónapról-hónapra gyülekező számlák kifizetése egy tavalyi felmérés szerint a lakosság többségének komoly gondot jelent. A kormány árbefagyasztással próbálja szőnyeg alá söpörni a problémát, a növekvő világpiaci árak azonban csak egy ideig terhelhetők a szolgáltatókra, előbb-utóbb a lakosság nyakába zúdul. Ha a világpiaci árakra a magyar energiapolitika nem is lehet hatással, az energiahatékonyságot igazán ösztönözhetné, egy-egy korszerűsítéssel ugyanis jelentős megtakarítások érhetőek az energiafelhasználásban. Tavaly óta azonban nem írtak ki épületfeljújítási pályázatot magánszemélyeknek. Nincs újabb pályázat Tavaly a választások, és a kormányalakítás miatt elmaradt a szokásos kiírás, Bencsik János energiaügyi államtitkár tavaly azt ígérte, hogy 2011-ben lakásfelújítási programot indít a kormány, ez azonban úgy tűnik, az év második felére csúszik, az új Széchenyi-terv kiírásai ugyanis csak vállalkozásokra és közintézményekre vonatkoznak, magánszemélyek nem kaphatnak pénzt. Az ígérgetés azonban éppen az öngondoskodást fogja vissza, aligha vág bele valaki önerőből lakásfelújításba mindaddig, amíg van rá esély, hogy fél év múlva megcsinálhatja állami támogatással. Lenne mit felújítani A magyarországi lakóépületek állományáról legutóbb az Energiaklub [1] készített átfogó felmérést, amelyből kiderül, a házak 61 százaléka 1980 előtt épült, mindössze 10 százalékukat húzták fel az elmúlt tizenöt évben, a 4,3 millió lakás 70 százaléka felújításra szorul. Bár a panelfelújítások, szigetelések szükségességéről hallunk a leggyakrabban, és a kormányok programjai is elsősorban őket célozzák, valójában a családi házban élők - a lakosság kétharmada - vannak a legrosszabb helyzetben. A családi házak többségében téglából, vagy vályogból, illetve ritkábban kőből épültek, a könnyűszerkezetes épületek viszonylag ritkák, állapítja meg a felmérés. [2] Felújítás nélkül az úgynevezett kisméretű 50-es és a B30-as téglából épült családi házak energetikai teljesítménye a legrosszabb, a tégla társasházak ennél valamivel jobban, a panelekhez hasonlóan teljesítenek, a tégla és a gépészet típusától függően nagyjából 200-300 kW/köbméter fogyasztási adatot mutatnak évente. A háztartások mindössze negyede szigetelte le otthonát, és cserélte le a nyílászárókat, pedig azzal - a tapasztalatok szerint - akár a negyedére, felére is csökkenthető az energiafogyasztás. A fűtés is számít A külső szigetelés azonban csak a dolog egyik oldala, a régi házakban ugyanis nem csak a szigetelés lehet rosszabb, a fűtési rendszerek is meglehetősen elavultak. Az, hogy hol mivel fűtenek, abban jelentős az eltérés a különböző háztípusok között: míg a családi házakban a tüzifa felhasználás dominál, addig a hagyományos építésű társasházak fűtése döntően földgázalapú. Az iparosított technológiával épült társasházak több mint 80 százalékban távfűtésesek, ezek átlagban közel 30 éves rendszerek. A háztartások 37 százaléka fával, régi kályhával, vagy gázkonvektorral fűt, a háztartások egytizede a kettőt kombinálja úgy, hogy át ne lépjék a kormány által meghúzott évi 1200 köbméteres, kedvezményes árszintet. Beszédes, hogy a lakások körülbelül 80 százalékában be van vezetve a gáz, de a háztartásoknak csak a fele fűt azzal, több mint 20 százalékos azok részaránya, akik csak fával fűtenek. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16 százaléka újította fel. Minden fűtési mód közül a legdrágább, ha elektromos árammal fűtünk, a tüzifa, illetve a földgáz és a tüzifa kombinációja eredményezi a legalacsonyabb havi fűtési költséget. Népszerű volt a támogatás Bár az energiafogyasztás drasztikusan csökkenthető a hatékonyság javításán keresztül, egy-egy felújítás gyakran százezrekbe kerül, sokat segít, ha az öngondoskodási szándékot az állam is ösztönzi. A magánlakások hőszigetelésének programja már az első Széchenyi Tervének megjelent, a programnak ez volt az egyik legnépszerűbb fejezete. A Nemzeti Energiatakarékossági Programban a kétezres években csaknem 20 milliárd forintot ítéltek oda a pályázóknak, az így létrejött beruházások értéke pedig a támogatás többszörösét teszi ki. Az épületkorszerűsítési támogatásokat később a szocialisták panelprogram néven futtatták tovább, a hagyományos lakások felújítására az energiatakarékossági program keretein belül lehetet pályázni. A lakástulajdonosok később a zöldberuházási rendszeren keresztül kaptak segítséget, főleg a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés és a távfűtőrendszer korszerűsítésére lehetett pályázni. A támogatások intenzitása változott az évek folyamán, ami az érdeklődést is jelentősen befolyásolta: az utóbbi évek gyakorlata szerint a beruházás legfeljebb 30 százalékáig biztosítottak forrást. forrás: index.hu

Hőszigetelés – a lábazatnak is!

2011-05-19
építőanyag Az ingatlantulajdonosok hajlamosak arra, hogy a leginkább a házuk homlokzatát szigetelik, esetleg a nyílászárókat is lecserélik, de a tetőkre, s leginkább: a lábazatra már nem gondol mindenki. A \"félig\" szigetelt épületnél azonban nagyon könnyen kialakulhat hőhíd, melynek oka hogy a szigeteléssel ellátott részek és a szigetelés nélküli lábazat hőátbocsátási tényezője között jelentős különbség alakul ki. Ez a különbség végül a pára kicsapódásában jelentkezik, mely rendkívül kedvező feltételeket teremt a penészgombák, illetve a salétromos lerakódások megjelenéséhez. A hőszigetelést tehát az egész épületre kiterjesztve, rendszerben szükséges elvégeztetni, s jobb előbb, mint később, mivel az utólagos hőszigetelés költségesebb és nagyobb felfordulással is jár. Az is igaz azonban, hogy ha nem gondoskodunk a lábazat optimális hőszigeteléséről, hosszú távon jóval nagyobb károk érhetik az épületet, s így akkor nagyobb költségeket kell kifizetnünk, mintha már az építéskor gondoskodtunk volna e munkálatok elvégzéséről. A lábazati szigetelés további nagy előnye, hogy az épület ellenálló képességét és ezzel az értékét is növeli. A lábazatok hőszigetelésére többrétegű, melynek alapja a legtöbbször úgynevezett zártcellás, fagyálló polisztirol anyagú lap. E lapokat ragasztóval rögzítik a felületre, melyhez gyakorta üvegszövet-hálót illesztenek. Erre azért lehet szükség, hogy a repedések kialakulását megelőzzék. Ezt követően kerülhet fel a vakolat, illetve bármilyen burkoló anyag (díszkő, tégla, terméskő stb.). Az újépítésű házak esetében a lábazati hőszigetelő rendszer vastagsága általában 5-6 cm körül van, míg az utólagosan elvégzett szigetelési eljárásnál akár 10 cm-es vastagságú réteg is felkerülhet a lábazatra. A lábazati szigetelési munka megkezdése előtt szakszer felmérésre van szükség, mindenképp forduljunk gyakorlott, tapaszutalt, képesített szigetelő-szakemberhez. Az ő feladata lesz ugyanis, hogy kiválassza az épület állapotának legmegfelelőbb alapanyagokat és eljárási módozatot. Bár látszólag nem nehéz lábazatot szigetelni, a házilag történő hőszigetelés elvégzése sem a homlokzatnál, se a lábazatánál nem ajánlott. Sajnos, sok esetben a nem megfelelő technológia, az olcsó, rossz minőségű anyagok felhasználása miatt ki kell cserélni a teljes szigetelést, mely dupla anyagi ráfordítást jelent. Néha a drágább anyag sokkal jobban megtérül, mint az olcsóbb megoldás. Éppen ezért jobb, ha már elsőre megfelelő szakemberhez fordulunk, aki nagy valószínűséggel - házunk jellemzői és teherviselési képességünk ismeretében - optimális szigetelési megoldást tud javasolni számunkra. forrás: epitinfo.hu

Nálunk a nap sem süt? - Elhanyagolt napenergia

2011-05-09
építőanyag Az emberben jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a nálunk cseppet sem naposabb Németországban, Svájcban, Ausztriában - de az utóbbi időben említhetnénk akár Nagy-Britanniát is - hogy éri meg a házakat hőenergiát szolgáltató napkollektorokkal és áramot termelő napelemekkel befedni, miközben itthon, sok esetben előnyösebb napsütési viszonyok között, a legtöbbször csak feketére festett műanyag hordókkal találkozhatunk. A válasz a támogatás, illetve támogatáspolitika. Azok az országok, amelyek idejekorán felismerték a napelem-technológia fejlődésében rejlő üzleti lehetőséget, komoly támogatásokkal ösztönözték a belföldi napenergia-hasznosítás terjedését, hogy ezen keresztül keresletet biztosítsanak a fejlődő iparágnak. Számos helyen beruházási támogatásban részesítik a napkollektor-, napelemvásárlókat, illetve az utóbbiak esetében elterjedt a megtermelt áram dotált áron történő átvétele is. Vagyis adott esetben a beruházás nemcsak csökkentheti a későbbi energiakiadásokat, hanem még pénzt is termelhet. Hazánkban az \"ipari méretű\" erőműveknél a támogatás mértéke olyan alacsony, főként a régiós versenytársakhoz viszonyítva, hogy mindeddig egyik (kiserőművi) projekt sem jutott el még csak a kivitelezési fázisba sem. Eddig a lakossági szektorban sem mutatkozott a technológia hazai elterjedését elősegítő hosszú távú program: többnyire a normál energiahatékonysági pályázatok során lehet forrást szerezni a napkollektorok, napelemek megvásárlására. A napelemek lakossági terjedését az is hátráltatja, hogy a megtermelt áramra sem fizetnek támogatást: ha az éves fogyasztási szaldó pozitív lesz, akkor a helyi szolgáltatónak az érvényes díjszabás 0,85-szorosán kell megvásárolnia azt. Az ENERGIAKLUB által nemrég készített éves felmérés szerint hazánkban mindeddig körülbelül 150 ezer négyzetméternyi felületet borítottak be különböző típusú napkollektorokkal, amelyek esetében a jellemző beruházási összeg négyzetméterenként 800-1000 euróra tehető. A napelemek tekintetében 2010 végéig alig közelítettük meg az 1 megawattos kapacitást - a hazai áramtermelő kapacitás 8500-9000 megawattra tehető. Az áramtermelési célra alkalmazható technológia ára jelentősen magasabb a csupán fűtési szükségleteket kielégítő eszközöknél, berendezéseknél: a jellemző beruházási összeget négyzetméterenként 6000-8500 euróra becsülték a szervezet szakemberei. Mindkét típus esetében mindeddig a lakossági kör volt a legérdeklődőbb, a vállalati szektor és az önkormányzatok nem igazán aktivizálták magukat. Természetesen ez utóbbi kijelentésre vannak ellenpéldák is: azokon a településeken ugyanis, ahol van az energetikához értő személy, pályázati forrásokból megvalósult számos kisebb szolárprojekt. A jelenlegi kormányzat egyébként kiemelt ügyként kezeli az önkormányzati és állami ingatlanok energiahatékonyságának növelését, energiaellátásának zöldítését és az üzemeltetési (fűtési) költségeik csökkentését. Az állami intézmények 100%-os, míg az önkormányzati ingatlanok 85%-os támogatási arány mellett valósulhatnak meg, uniós forrásból. A beruházás a napkollektorok, de főként a napelemek esetében igen tőkeigényes, ezért fontos, hogy a méretezés a valós szükségleteknek megfelelően történjen, különben a megtérülési idő igencsak meghosszabbodhat, ráadásul a használat során a technológia is avul. Napkollektorokat például kifejezetten ott érdemes telepíteni, ahol folyamatos melegvízigény jelentkezik. Ezek ­- a magas kihasználtság miatt - kórházaknak, különböző típusú otthonoknak, börtönöknek, adott esetben iskoláknak is kiváló lehetőséget nyújthatnak meleg víz előállítására és a fűtés kisegítésére. Nem egy ilyen beruházás valósult már meg hazánkban is. A vállalati szektorból is vannak már példák, tavaly az IKEA döntött úgy, hogy melegvíz­igényét, amelynek jelentős részét az áruházban lévő konyha teszi ki, környezetbarát módon fogja megtermelni, így a létesítmény melletti területen 115 négyzetméternyi síkkollektort szereltek fel, a hozzátartozó berendezésekkel együtt. Az áruház ezzel a melegvíz-előállításra fordított korábbi költségek felét takarítja meg. A hazai forgalmazóknál a leggyakrabban a szelektív síkkollektorokat és a vákuumcsöves napkollektorokat lehet megtalálni. Üde színfolt volt nemrég az MVM kezdeményezése, amely több helyen a napot követő, tükrökkel rendelkező szolárparabolát telepített. Kisebb méretben már napelemeket is telepítettek, az elsők között viszonylag nagy ismertséget kapott a MOL M1-es autópályája melletti benzinkútján kiépített rendszer. A Tesco ugyancsak használ napelemeket a sátoraljaújhelyi áruházának egyik falán, valamint kísérleti jelleggel a cég gyáli logisztikai központjában is felállítottak három napkövető állványra szerelt egységet. Hazánkban a forgalmazók főként polikristályos és monokristályos egységeket értékesítenek, de megjelentek már a vékonyrétegű termékek is. Jelenleg még mindkét technológia meglehetősen drágának mondható, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben a technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen csökkent a napenergia-hasznosításra alkalmas termékek ára. A jelenlegi támogatáspolitika a napelemek telepítését csak szélsőséges feltételek mellett teheti gazdaságossá. A napkollektoroknál már jobb a helyzet: az alacsonyabb bekerülési költségek miatt bizonyos feltételek esetén már abszolút racionális döntés lehet a technológia alkalmazása - bár a megtérülési idő ilyen feltételek esetén is tíz vagy annál is több évre tehető. Komoly ösztönzők, támogatások ezt az időt természetesen jelentős mértékben csökkenthetik. forrás: resourceinfo.hu
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia