Facebook
 

Híreink

Tető - agyag, vagy beton? II. rész

2011-10-04
építőanyag Az előző részben megvizsgáltuk, milyen állításokat szoktunk hallani az agyagcserepekkel kapcsolatban. Arra is fény derült, mennyi igazságtartalmuk van ezeknek a véleményeknek, valamint már azt is tudjuk, miért bombáznak bennünket a kereskedők, a kivitelezők, valamint a gyárak efféle – többé-kevésbé mondvacsinált – állításokkal. Ma utánanézünk, miket hallhatunk betoncserép-fronton. Először azokat a véleményeket hallgatjuk meg, amelyek mellette szólnak, később azokat, amelyek ellene. Természetesen most sem mulasztjuk el megnézni, vajon van-e igazság az állítások mögött. Vélemények, amelyek mellette szólnak: Nehezebb, mint az agyagcserép. Meglepő, hogy az első részben az agyagcserepek mellet szólt, hogy könnyebbek, mint betonból készült társaik, most pedig a betoncserép előnyére válik, hogy nehezebb. Hogy lehet ez? Egyszerű. Az előző részben már fény derült rá, hogy a tetőre nehezedő súlyt négyzetméterben érdemes kalkulálni, mert a „nehezebb” betoncserépből – ami nagyobb is egyben – elegendő a 10 db négyzetméterenként, míg a könnyebb kerámiacserépből akár 14-17 darab is felkerül ugyanekkora felületre. Tehát négyzetméterre vetítve közel azonos súllyal kell kalkulálnunk. A betoncserépnél az az igazi előny, hogy darabja nehezebb, mint a kerámiacserépé, tehát jóval kisebb az esély, hogy egy viharos erejű szél megbontsa betoncserépből készült tetőnket. Az állítás tehát igaz! Hosszabb az élettartamuk, mint az agyagcserepeknek. Ezt már megbeszéltük a kerámiacserepeknél. Maga a beton, mint alapanyag szilárdabb szerkezetű, mint a kerámia, ám egy cserép élettartamát nem csak a felhasznált anyag határozza meg. A gyártási technológia kiforrottsága sokkal inkább meghatározó a tetőcserép szempontjából. Nem általánosítható tehát, hogy egy betonból készült tetőfedő hosszabb ideig tudja funkcióját betölteni. Megfelelő szakértelemmel és odafigyeléssel mindkét alapanyagból ugyanolyan jót lehet készíteni. Kevesebb nedvességet vesznek fel. Igaz is, meg nem is. A tömörebb szerkezet valóban kevesebb nedvességet fogad magába, így megelőzi a fagykárokat. Azonban általánosítani itt is szarvashiba lenne. Házi tesztünkön – amelynek pontos eredményét a jogi viták elkerülése érdekében nem áll módomban leírni – egy hazai gyártású agyagcserép győzött a „nedvesség-felvevő” versenyben. (Természetesen azzal, hogy a legkevesebb nedvességet szívta magába.) Ha jogilag zöld utat kapunk, az építés.hu-n közzé tesszük a teszt eredményét! Igen tanulságos! Száz szónak is egy a vége: Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy egy betoncserép kevesebb nedvességet vesz fel, mint az, amely agyagból készült. Vélemények, amelyek ellene szólnak: Kevés a formaválaszték a kerámiacserepekhez képest. Nincs mit tenni, ez igaz. A betoncserép-gyártók az elmúlt években rohamos léptekkel próbálták felvenni a versenyt az agyagcserepek formaválasztékával, de lemaradásuk még így is számottevő. Arról nem is beszélve, hogy bármelyik betoncserép gyár termékpalettáját hasonlítjuk össze, szinte azonnal észrevesszük, hogy kísértetiesen hasonlítanak egymásra; az egyediségnek, kreativitásnak szinte nyoma sem fellelhető. A betoncserépnek nincs hagyománya, nem bizonyított eleget! Akkora hagyománnyal biztosan nem rendelkezik, mint az égetett kerámia, de ezért még túlzás olyasmit állítani, hogy nem bizonyította be; igenis van helye az építőiparban. Egy kerámiacserép gyár képviselőjétől még – enyhe elnéző mosoly kíséretében – elfogadom, ha ilyesmit mond. De ha Józsi bácsi 40 éve ugyanaz alatt a betoncserép alatt él, ember legyen a talpán, aki meggyőzi, hogy a betoncserépnek még van bizonyítani valója. A BETONból készült tetőfedő nem is nevezhető CSERÉPnek! Ha szigorúan nyelvtani szempontból vizsgáljuk a kérdést, természetesen akkor sem igaz ez az állítás. Aki ilyet kiejt a száján, vagy leírja, egyetlen dolgot üzen: „Akkora bajban vagyok, hogy muszáj nyelvtani vitába bonyolódnom. Ez az egyetlen adum maradt.” Nos, nem igazán meggyőző egyik érv sem. Arra legalábbis egyáltalán nem alkalmasak, hogy ezek miatt letegyük voksunkat akár a betoncserép, akár a kerámiacserép mellett. Mindig fogunk jót is, rosszat is hallani mindkét félről. Ha egy építőanyag-kereskedő, esetleg egy kivitelező mondja el ugyanezeket, igencsak meggyőzőnek tűnhet. Azt javaslom azonban, ragaszkodjunk azokhoz a szempontokhoz, amelyek valóban segítenek a megfelelő tetőcserép kiválasztásában. Melyek ezek a szempontok? Íme: Mennyi garanciát vállal a gyártó a cserepére? Mindenképp évtizedekben kell gondolkodni. A hazai vezető tetőcserép-gyártók 30 és 50 év közötti időszakot szoktak megjelölni. Nem árt még utánanézni, hogy az a „garancia” ugye nem csak egy gyártói nyilatkozat??! Sajnos ilyennel is lehet találkozni. A gyártói nyilatkozat semmi garanciát nem nyújt a vásárló részére. Rendszerint akkor jön csak rá az ember, amikor szeretné kárigényét benyújtani. Építőanyag-kereskedéssel töltött éveim során szinte egyetlen alkalommal sem találkoztam olyan vásárlóval, aki érdeklődött volna a garancia után, sőt vásárláskor szinte senki nem kérte a garancialevelet. Ha nem erőltettem volna, valószínűleg senki sem viszi el. Olyan ember viszont majd’ minden héten jött hozzám segítségért, akinek garancia nélküli – de rendkívül olcsón (MÁSHOL!) vásárolt!!! – tetőcserepe néhány év alatt felmondta a szolgálatot. A szívem szakadt meg néha, de nem tudtam ezeken a szerencsétlenül járt embereken segíteni. Olvassa el a garancialevelet, értelmezze, és VIGYE HAZA! Mennyi ideig biztosítja a gyár az utánpótlást? Soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Elképzelhető, hogy házunk felépülte után 5-6 évvel eljön az ideje, hogy egy melléképületet húzzunk fel. Az összhatást szeretnénk megőrizni, és ugyanolyan cseréppel borítani be a tetőt, mint ami a házon van. Esetleg hozzáépítünk a házhoz, mert bővül a család! Vagy - legrosszabb verzióként - a vihar ledobálta cserepeink egy részét. Nosza, nyakunkba vesszük a várost, hogy újabb – ugyanolyan – tetőcserepet vásároljunk. Az első kereskedésből még fütyörészve fordulunk ki, ott nem árulnak ilyet. A másodikban – miután közlik, hogy ők még nem is hallottak erről a márkáról – már kezd izzadni a tenyerünk. Végre a harmadik tüzépen megfelelő felvilágosítást tudnak adni. Ők forgalmazzák a gyártó cserepeit, de közlik, hogy a gyár tavaly megszüntette ezt a típust, talán valamelyik kereskedésben van még „elfekvőben”, tessék keresgélni! Hidegzuhany! Az olcsó tetőcserép milyen drága lett hirtelen, igaz? Hazafelé a kocsiban már azt számolgatjuk, hány százezerbe fog ez nekünk kerülni. Tetőcserép vásárlásnál érdeklődjük meg, mennyi ideig vállalja a gyár az utánpótlást! Nézzük meg a referenciákat! A gyárak által adott prospektusok olvasgatása közben szinte alig várjuk már, hogy megvehessük a cserepet. De vigyázzunk, nem látjuk a teljes képet, csak azt, amit a gyártó láttatni akar velünk! Ha tiszta képet szeretnénk, nézzük meg, milyen állapotban vannak az adott gyártó termékei néhány évvel a beépítés után! Ez nem kíván sem különösebb erőfeszítést, sem sok időt. Valószínűleg mindenkinek vannak ismerősei, ezek közül pedig biztosan akad jónéhány olyan, akinek már felépült a háza, arra pedig nyilvánvalóan került tetőcserép is. Ha egy cserép hibás, vagy silány anyagból készült, az néhány tél elteltével látszani fog, de azért ha lehet, nézzünk meg minél régebbi épületeket. 6-7 rokon – vagy ismerős látogatás után szinte biztosan fogunk tudni dönteni! A tetőcserép van kitéve a legszélsőségesebb igénybevételnek. Egy meghibásodott tető rengeteg kárt tud okozni az épületben, az emiatt kialakuló plusz költségről és idegességről nem is szólva. Legyünk hát körültekintőek, ha a házunk – és családunk – védelméül szolgáló építőanyagról, a tetőcserépről döntünk! Ha megszívleljük a fenti intelmeket, biztosan sok évtizedig fogunk örülni jó választásunk gyümölcsének. forrás: epitesiportal.hu

Bezzeg Romániában csak 5% az áfa

2011-09-27
építőanyag Piackutatás A kutatás eredményeként Földi Tibor a Cordia vezérigazgatója elmondta, hogy a jövőkép tisztul, és vizsgálataik szerint kezd visszatérni a kereslet a lakáspiacra, ám ez a szint még mindig rendkívül gyenge, és sokáig eltart mire újra egészséges lesz a piac. 2010 végén 323 projektben 20 368 lakás volt elérhető a piacon, mely 71%-os értékesítettséget jelentett. 2011 első félév végén már 337 projektet számoltak össze melyben 19 194 lakást találtak, ami 73%-os értékesítettséget jelent. A kínálati oldalon 2005 óta folyamatos szűkülés tapasztalható, és jelenleg 5267 új lakás érhető el a piacon, melyből 57% a költözhető, vagyis ennyi az elkészültek aránya. Idén év elején 5913 eladatlan lakással indult az új lakások piaca, majd 610 lakás építését leállították, és 460 lakás visszakerült a fejlesztőkhöz. Indultak új fejlesztések és adtak is el a meglévő állományból, így most valamivel több mint 5200 új lakás közül válogathatunk. A vizsgálat elkészítése során, az elemzők 2011 első félévében 337 új lakásprojektet vettek alapul. Az új projektek jelenlegi jellemző lakásszáma a korábbi átlag 100-hoz képest 18 körül mozog, vagyis a számok is visszaigazolják azt, amit bárki a saját szemével is láthat, hogy a közepes és nagyobb lakásfejlesztések szinte teljesen eltűntek a piacról. A vizsgált időszakban a legtöbb új lakás a továbbra is XI. és XIV. kerületben került a piacra. A kínálatszűkülés az VII. és VIII. és XX. kerületekben volt a legjellemzőbb. Az elemzők az év végére 2800-3000 lakásra várják a 2011-es értékesítés szintjét, ami jelentős javulás lenne a tavalyi évhez képest. A kínálat 5000 lakásra csökken az év végéig, amikor a cég elemzői szerint az építőipar idén, a használatbavételi engedélyek száma pedig jövőre éri el a mélypontját, és innentől stagnálás várható. Élénkítés A vezérigazgató véleménye szerint a lakáspiac újra elfogadható szintre kerülésének három alapfeltétele van: a vásárlási kedv javulása, a megbízható finanszírozás és az új lakásokat terhelő áfa csökkentése vagy visszaigényelhetővé tétele. A kutatás adatai alapján vásárlási kedv adott, hiszen egyre többen térnek vissza a lakáspiac keresleti oldalára, ám számuk, még mindig csekélynek mondható a válság előtti szinthez képest. A kereslet további élénkülését hozhatja a további két tényező, melyből az első, a megbízható finanszírozás már megjelent a piacon. Romániában a 85 000 euró alatti lakásokat 5%, Lengyelországban a 150 négyzetméter alatti lakásokat pedig 8% áfa terheli. Hazánkban ez a szám jelenleg 25%, mely jövőre a kormány tervei szerint akár 27% is lehet. Ennek a kulcsnak a 10% körülire történő csökkentése, vagy az áfa visszaigényelhetővé tétele jelentős keresletnövekedést indítana el, ami pozitív hatást gyakorolna az építőiparra is. Földi elmondása szerint, \"A többlet kereslet hatására az áfa befizetés nem csökkenne a mai szint alá, sőt egyéb pozitív hatásai is lennének az államháztartásra. A lakáspiac élénkülése új megrendeléseket eredményezne az építész irodáknak, illetve a kivitelező cégeknek, mely további adóbefizetéseket és az alacsonyabban iskolázott rétegek munkanélküliségi rátájának csökkenését hozná magával.\" forrás: portfolio.hu

Tető - agyag, vagy beton? I. rész

2011-09-19
építőanyag Az építkezés egyik csúcspontja, amikor a tetőn végre helyére kerül az utolsó cserép is. Ekkor tárul elénk az épület végleges formája, az az összkép, amelyet eddig csak ábrándozásaink során láthattunk. A tető elkészülte egyfajta megkoronázása az építkezésnek. Ha ránézünk egy kész házra, jól látható, hogy a látvány csaknem felét a tetőcserepek teszik ki. Nem csoda tehát, hogy aki építkezésre adja a fejét, nagy gondot szokott fordítani a tetőcserép kiválasztására. Jól is teszi, hiszen a cserépnek évtizedekig védenie kell az alatta élőket, ellen kell állnia a legkülönbözőbb természeti erőknek a pusztító szélvihartól a tűző napsütésen át a kitartóan szakadó esőig. Amikor az egyszerű halandó betér egy építőanyag-kereskedőhöz, rögtön szembesül is az első kérdéssel: „Milyen cserépre gondolt? Kerámia, vagy beton?” Ezután – jó esetben – kiselőadást hallgathat meg a két különböző technológiával gyártott termék közti különbségekről. Azért mondom, hogy jó esetben, mert ha van szerencsénk végighallgatni az előadást, akkor olyan helyre kerültünk, ahol foglalkoznak velünk, ismerik is a különbséget a két cserépfajta között, és valószínűleg forgalmazzák is mindkettőt. Meg kell azonban jegyezni, hogy nincs két olyan kereskedő, aki tökéletesen egyetért a témát illetően. Ne legyenek illúzióink; a kereskedő szerint az a cserép a jobb, amelyiket el akarja adni, a kivitelezőnk szerint pedig az, amelyikkel könnyebb dolgozni. (Tisztelet a kivételnek.) Marad tehát a kérdés: Milyen cserepet vegyek a tetőre? Agyagot, vagy betont? Nos, erre a kérdésre nem fogok válaszolni! Egyrészt rendkívül inkorrekt lenne a cserépgyártókkal szemben, másrészt pedig ez a sokszor hangoztatott kérdés véleményem szerint nem állja meg a helyét. A cikk célja ezért nem az, hogy letegye a voksát bármelyik termék mellett, hanem hogy használható útmutatást adjon a témakörben. A cikk végére tudni fogja, mi a különbség a két különböző technológiával gyártott termék között, és biztos lesz afelől is, melyek azok a szempontok, amelyek alapján döntenie kell, ha a ház egyik legfontosabb alkotóelemét kell kiválasztania. Cikkünk első felében megvizsgáljuk, milyen véleményekkel szoktunk találkozni az agyagcserepeket illetően, mik szólnak mellette, és milyen vádak érik olykor. Arra is választ kapunk, vajon mekkora az igazságtartalmuk ezeknek a véleményeknek. Lássuk tehát először az agyagcserepeket: Vélemények, amelyek mellette szólnak: Könnyű, így nem terheli annyira a tetőt, és kevesebb fáradtsággal feltehető. Igaz is, meg nem is. Egy agyagcserép általában könnyebb, mint betonból készült társa, ám a legtöbb esetben kisebb is! Az építkező szempontjából az igazi kérdés: Mennyit nyom 1 m² cserép? Máris másképp fest a dolog, mert amíg egy kisebb cserépből 14-17 darab is kell 1 m²-re, addig egy átlagos méretű betoncserépből elegendő a 10 darab. Négyzetméterre levetítve az agyag- és a betoncserép súlya között nincs számottevő különbség! Ne legyen szempont, hogy mennyi fáradtsággal helyezhető fel a tetőre a cserép. Sok-sok évig fogunk alatta élni, nem számít az a néhány nap, amíg felkerül. Az agyagnak évezredes hagyománya van. Feltétlenül igaz. Aki azonban ezzel érvel, valószínűleg nem tévét néz esténként, hanem a csillagokat, hiszen annak sokkal messzebbre nyúlnak vissza a gyökerei. Komolyra fordítva a szót; ez nem lehet a döntésünk alapja. Számtalan „új” gyártási technológia bizonyította már be, hogy lehet ugyanolyan jó, vagy sokkal jobb is, mint a nagy hagyományokkal bíró eljárások. Természetes anyag. El sem tudom mondani, kereskedői pályafutásom alatt hányszor hallottam ezt a vásárlók részéről. Arra persze senki sem tudott válaszolni, hogy miért annyira fontos, hogy a műanyag nyílászárója fölé természetes anyagból készült tetőfedő kerüljön, de nem is firtattam különösebben a dolgot. Egy biztos: Aki egyszer a fejébe vette, hogy természetes anyagokból épít, azt nem lehet, nem is érdemes lebeszélni róla. De biztosan ez az a szempont, ami alapján döntenünk kell? Jól szellőzik. Így van! Az agyagból készült termékek páraáteresztő képessége kiváló. Egy nem megfelelő szellőztetéssel ellátott tető esetén jobban teljesít, mint egy betoncserép. A leghelyesebb mégis az, ha szellőzőcseréppel, és a megfelelő kiegészítőkkel biztosítjuk a tető teljes átszellőzését. Ez esetben pedig szinte mindegy, hogy melyik alapanyagból készült termék van a tetőnkön. Vélemények, amelyek ellene szólnak: Hajlamos a mészkukac képződésre. Sajnos igaz. Az agyag igazi ellensége a mészkukac. Ezek apró fehér mészdarabok, amelyek már az alapanyagban megtalálhatók, és a későbbi feldolgozás során sem hajlandók eltávozni belőle. A mészkukac mentén a víz utat talál magának a cserép belsejébe, és komoly fagykárokat okozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kerámiacserép rossz választás lenne, ugyanis nem minden agyagcserépben jelenik meg a mészkukac! Ennek a hibának a megjelenése attól függ, hogy az adott gyárnak milyen agyag-lelőhelyet sikerült találnia. Vannak Magyarország területén nagyon tiszta agyagmezők, ahol egyáltalán nincs mész. Vásárlás előtt győződjön meg róla, hogy az Önnek tetsző tetőcserép – ha kerámiacserépről van szó – mészkukacos-e, vagy sem. Ne a bemutató állványon lévő cserepeket vizsgálja meg, azon biztosan nem fog hibát találni! Bátran bontasson ki a kereskedővel egy raklapot, ha van készleten. Egy átlagos tetőre való cserép minden kiegészítővel együtt milliós nagyságrendekre rúg! Ne legyen hát szégyenlős, hiszen az Ön pénze a tét! Kisebb a terhelhetősége, mint a betoncserépnek. Ha egy átlagos agyagcserepet hasonlítunk össze egy szintén átlagos betoncseréppel, akkor igaz lehet ez az állítás. Saját szememmel láttam már azonban olyan hazai gyártású kerámiacserepet, amely vígan elbírt egy 85 kilós férfit, amint egy földre fektetett cseréplécen billegett jobbra-balra. Ennél extrémebb erőhatásnak aligha lesz kitéve a cserép fenn a tetőn. Amikor a terhelhetőség kerül szóba, egyébként is elgondolkodom minden alkalommal azon, mire gondolhatnak a gyártók. Nagyon ritkán kerül sor arra, hogy fel kell menni valamiért a tetőre, egy átlagos ember testsúlyát pedig MINDEN cserép elbírja, a hó súlyáról nem is beszélve. Nem fontos tehát, hogy melyik cserépnek nagyobb a terhelhetősége, ha mindegyik elbírja azt a terhelést, ami a tetőn érheti. Rövidebb az élettartama, mint a betoncserépnek. Százszor hallottam már és minden alkalommal meglepődöm. Ez az állítás egész egyszerűen nem igaz. Egy cserép élettartama nem attól függ, hogy agyag, vagy beton a felhasznált alapanyag. Sokkal komolyabb gond lehet, ha ezen alapanyagok közül valamelyik nem megfelelő minőségű, vagy a gyártási eljárás nem kiforrott, esetleg valamilyen láthatatlan hiba lép fel a gyártás során. A hazai tetőcserép-gyártók között nem ismerek olyat, aki megengedné magának a fenti hibák bármelyikét. Megvizsgáltuk tehát a leggyakoribb véleményeket, melyeket az égetett kerámiacserép mellett, vagy ellen szoktunk hallani. Világosan kitűnik, hogy bár a legtöbb vélemény fedi a valóságot, mégsem alkalmas arra, hogy emiatt egyértelműen letegyük szavazatunkat az agyagcserepek mellett, vagy hogy végérvényesen elzárkózzunk előlük. Ha teljesen őszinte akarok lenni – és erre valószínűleg az olvasók is rájöttek már - , ezek az állítások csupán marketingfogásnak használhatók, annak viszont jól beválnak, nekem elhihetik! Az új információkkal felszerelkezve azonban Ön már nyugodtan vásárolhat, nem kell attól tartania, hogy megtévesztik holmi reklámszövegek! A cikk következő részében a betoncserépről hallható leggyakoribb állításokat vesszük górcső alá. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, azon a területen sem lesznek csodák. Mégis érdemes lesz velem tartani, mert annak is utánanézünk, melyek azok a szempontok, amelyeket valóban érdemes szem előtt tartanunk, ha a házunk egyik legfontosabb alkotóelemét szeretnénk kiválasztani. folytatjuk... forrás: epitesiportal.hu

Jön az új támogatott lakáshitel

2011-09-12
építőanyag A lap szerint az új, a mostaninál jóval szélesebb kört elérő támogatott hitel megjelenése nem okoz majd súlyos terheket a költségvetésnek: új lakásnál 10 millió, használt ingatlanoknál 6 millió forint lesz a maximálisan igénybe vehető hitelösszeg. Az adósok helyzetét az állampapírhozamhoz kötődő kamattámogatással igyekeznek segíteni, és a konstrukció - elődeihez hasonlóan - csak egy kölcsönnél vehető igénybe: vagyis az igénylőnek nem lehet olyan állami támogatású hitele, amelyet még nem fizetett vissza. A Világgazdaság közlése szerint a rendelet újdonsága az eddigiekhez képest, hogy két új kedvezményezetti csoport is megjelenik: így támogatják majd azokat a lakásvásárlókat, akik problémás hitellel terhelt ingatlant vesznek át, és azokat is, akik pénzügyi helyzetük rendezése érdekében kisebb lakásba kívánnak költözni. forrás: epitinfo.hu

Csökken a vállalkozók által épített lakások aránya

2011-09-02
építőanyag Idén az első félévben 5.585 lakás kapott használatbavételi engedélyt, ez 35 százalékkal kevesebb, mint volt 2010 első felében. Az építőipart nemcsak a lakásszám csökkenése sújtja, hanem az is, hogy 10 százalékponttal, 40 százalékra csökkent a vállalkozók által épített lakások aránya. Amíg egy évvel ezelőtt a megrendelők fele került ki a lakosság köréből, addig idén ez az arány már 60 százalék volt. Az értékesítésre épített lakások aránya 51-ről 43 százalékra csökkent, míg a saját célra építetteké 49-ről 56 százalékra nőtt egy év alatt. Ezek az adatok arra utalnak, hogy aki építeni tud, az egyre inkább saját kezébe veszi az építkezést. Természetesen ezeket a házakat is szakemberek építik, de ők többnyire a szürke zónából kerülnek ki. Erre lehet következtetni az ÉVOSZ egy másik adatsorából is. Az elmúlt egy évben 28-ról 23-ra csökkent a 250 fő feletti építőipari cégek száma, az 50-249 fő közöttieknél 8 cég tűnt el (299 maradt), míg a derékhadnak számító 20-49 fős társaságok száma nyolcvannal, 1.154-re csökkent. Ezzel szemben a 5-9 fős cégek száma százzal, 4.653-ra, míg az 1-4 főseké közel 3 ezerrel 31.744-re növekedett, ami azt mutatja, hogy a nagyobb cégektől elbocsátottak önállósodva próbálnak piacon maradni. A hivatalos statisztika szerint 2006-ban volt a csúcs az építőiparban, akkor 140 ezren dolgoztak ott, de tavaly év végén már 21 ezerrel kevesebben voltak. forrás: epitinfo.hu
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia