Facebook
 

Híreink

TETŐKONFERENCIA 2014 PÉCS "Szakértelem nélkül nem megy"

2014-02-03
építőanyag SZAKÉRTELEM NÉLKÜL NEM MEGY! Előadók: CREATON Hungary Kft. Tetőfelújítás MEGA méretű kerámia tetőcserepekkel LEIER Hungária Kft. A mai kor innovatív megoldása Leier kéményrendszerekkel IKO Magyarország Kft. Újdonságok és fejlesztések az IKo új gyárában BACHL Kft. Innovatív tetőszigetelési megoldások keményhab táblákkal Rockwool Hungary Kft. Jogszabályi környezet hatásai a magastetőkre, tetőterekre AHI ROOFING Kft. Vápacsatorna szakszerű kialakítása GERARD tetőben ROTO Kft. Tetőtéri ablakok beépítése német szabvány szerint URSA ZRt. Hogyan alakítsuk ki tetőterünk energiahatékony szigetelését MEDITERRÁN Magyarország Kft. Hogyan felejünk meg a jövő követelményeinek GAZEK Munkavédelmi Kft. Zuhanás biztonsága, meddig állhatunk a levegőben Pécs 2014. február 14-én Üszög Pusztai Kastélyszálló Étterem

Ne halogassa a döntést: tegye idén télre vízbiztossá és szakszerűvé tetőjét

2013-09-03
építőanyag Ha a tetőfelújítás gondolata már felmerült, ne halogassa tovább a döntést, tegye vízbiztossá és szakszerűvé a tetőt az ötven év garanciát biztosító Creaton őszi akciójával. 2013. augusztus 26. és október 31. között Creaton kerámia tetőcserepet vásárlók, bármely modell esetén az alábbi mennyiségek alapján igényelhetik ajándék tetőfóliájukat és tehetik vízbiztossá és hosszú távon tartóssá tetőjüket. - 80-150 m2 bármely Creaton tetőcserép vásárlása esetén - 1 tekercs (75 m2) UNO-páraáteresztő tetőfólia (120 g/m2) ajándék - 150-250 m2 bármely Creaton tetőcserép vásárlása esetén - 2 tekercs (összesen 150 m2) UNO-páraáteresztő tetőfólia (120 g/m2) ajándék - 250 m2 felett bármely Creaton tetőcserép vásárlása esetén - 3 tekercs (összesen 225 m2) UNO-páraáteresztő tetőfólia (120 g/m2) ajándék Creaton tetőcserepének megvásárlása után regisztráljon a www.akcio.creaton.hu weboldalon ajándék tetőfóliájáért, ahol az akció feltételei is megtalálhatóak. forrás: epitesiportal.hu

Tetőfedőanyag választás.

2013-08-21
építőanyag Ha különleges követelményeink (pl. nem éghető, pormentes, hanggátló) nincsenek, a fedőanyagokkal szemben támasztott követelmények ill. fogyasztói igények nyolc legfontosabb eleme a követekező. •a fedés legyen csapadékbiztos •legyen jó vízelvezető tulajdonságú •legyen fagyálló •legyen javítható •gátolja a tűzterjedést •legyen esztétikus •legyen gazdaságos •ökológiai elvárások E követelmények közül egyszerre több is igény lehet az épület társadalmi-gazdasági céljainak függvényében. A fedőanyag kiválasztásakor állítsunk rangsort a szempontokból, mert a kiválasztás csak kompromisszumok árán lehetséges. Minden követelményt általában nem lehet kielégíteni, hiszen sokszor egymásnak ellentmondó szempontjaink vannak. A tetőket - hajlásszög szerint - a következő csoportokba lehet sorolni: 0-5° között alacsony hajlású tető 5-16° között kis hajlású tető 16-45° között közepes hajlású tető 45-90° között meredek hajlású tető. Az alacsony és kishajlású tetők fedése a lapostetőknél ismert tetőszigetelő anyagokkal (szigetelő lemezek), vagy fémlemez szalagokból (horgany, réz, festett acéllemez) korcolással készül. Ezek a tetők utcáról nézve nem érvényesülnek, így a fedésükhöz alkalmas, a magastetőknél megszokott gazdag látványhoz képest szerény anyag- és színválaszték sem zavaró. Köznapi értelemben magastetőnek a közepes- és meredek hajlású tetőket nevezzük. A továbbiakban bővebben az ilyen 16-90° hajlású tetőkről, azaz a magastetőkről olvashatunk, mégpedig a családi lakóház méretű épületek vonatkozásában. A magastetők hangsúlyos elemei házainknak. A tetők kiterjedésük, méretük, formájuk, tagoltságuk, mintájuk, színük folytán éppúgy változatosak és látványosak, mint homlokzataink. Leginkább a külső burkolatuk, azaz a tetőfedés formálja arculatukat, vonzza figyelmünket, kelt bennünk harmóniát vagy kritikát. A tetőfedéseket jellegük szerint az alábbiakban foglalhatjuk össze. •Pikkelyfedések (természetes pala, azbesztmentes műpala, bitumenes zsindely, kerámia cserép és betoncserép) •Kévefedések •Lemezszerű fedések •Táblás fedések •Fémlemezfedések. Ha figyelembe vesszük a fedési fajtákat (pl. ónémet, halpikkely, magyar, hódfarkú, rombusz, csúcsíves fedés...) és a fedési módokat (egyszeres fedés, kettősfedés, koronafedés...) is, akkor a színek figyelmen kívül hagyásával is mintegy félszáz különböző tetőfedést ismerünk. A pikkelyszerű fedések jellegzetessége, hogy a héjazati elemek mérete aránylag kicsi, a fedőelemek szorosan illeszkednek, a vízzárást az elemek elrendezése és alakja adja. Az elemek méretéből és alakjából adódóan a fedésnek jellegzetes, pikkelyszerű megjelenése van. A kerámia cserépfedés (pl. Tondach stb.), amellett hogy az egyik leghagyományosabb fedési mód, napjainknak is kedvelt héjazata. Köszönhető ez annak, hogy a cserépfedés megfelel mind a műemlék épületeken, a hagyományos épületeken, mind pedig a legmodernebb épületeken is. A hullámhegyen lévő oldalhoronnyal készült betoncserép fedés hajlásszög tartománya 22° fölött kezdődik, míg a hornyolás nélküli sík cserépfedés csak 30° fölött készíthető. A cserépfedés tartós és sokféle megjelenésű tető kialakítását teszi lehetővé. Anyaga környezetbarát, a bioépítészek is szívesen alkalmazzák. Napjainkban már antikolt (füstös) hatású tetőcserepet is gyártanak. Egyes kerámia tetőcserepek már 12 foktól felrakhatók. A kerámia tetőcserepek alkalmasak felújításra és új építésre egyaránt. A betoncserepek (pl. Bramac, Leier) osztályozott kvarchomokból, nagy szilárdságú portlandcementből és vas-oxid alapú színezőanyagok arányos keverékéből készülnek. A különféle termékek folyamatosan ellenőrzött, zárt technológiai láncú gépsorokon sajtolva készülnek. Térhódítását - feltehetően - kedvező árának, és több évtizedre garantált tartósságának köszönheti. E mellett szín- és formaválasztékuk, továbbá a komplett tetőrendszerek kialakítási lehetősége is megnövelte a különféle gyártmányú betoncserepek közkedveltségét. A hagyományos formák mellett hazánkban is egyre kedveltebbek a meditárrán betoncserepek (pl. Mediterrán Kft.) A földalatti palabányákból, a szakszerű válogatást feltételezve általában a megmozgatott kőzettömegek 10 %-a az eladható végtermék. Ezért, és mivel hazánkban nincs kitermelés, ez a tetőfedő anyag nálunk igen drága. A műpala (Eternit) fedések anyaga rostos, szálas, de nem azbesztszállal erősített cementkötésű pala. A világosszürke alapszínű nem divatos, a színezett idővel kifakulásra hajlamos és a felületi sós kivirágzása is előfordul. Előnye viszont az alacsony ára, a könnyű súlya és hogy függőleges felületen (tetőfelépítmények oldalán, falakon) is alkalmazható. A bitumenes zsindelyfedések (Isola, Onduline, Tegola stb.) a természetes fedőanyagok (pala, cserép) szokásos színvilágát különleges színekkel (zöld, kék, fekete, arany) és pikkelymintákkal gyarapítják. A bádogozások egy része is elhagyható, ezért egységesebb tetőfelületet eredményezhet. Könnyű, könnyen szabható, hajlítható. Ez az előnye a torz felületeknél jól kihasználható. Éppúgy szegezéssel rögzítik, mint a tetőpalákat, de függőleges felületen csak gondos kiegészítő ragasztással áll meg. Jégveréssel szemben a legellenállóbb tetőhéjazatot adja. Az 1 m2-nél nagyobb elemekből készülő táblás fedések (bitumenes-, műpala-, poliészter hullámlemezek, alumínium trapézlemezek, üvegtáblák...) inkább a kis hajlásszögű tetőknél elterjedtek, tömített illesztésű változatai teljes beázás-mentességet biztosítanak. A fémlemez fedések (Lindab, Rheinzink, Holimex stb.) hajlásszög tartománya a legszélesebb (5-90°). Magastetőknél ez a fedés tartós és fokozottan vízzáró. Egyszerűbb tetőknél, melyek felépítményekkel nem tagoltak és bonyolult csomópontjai nincsenek, a különféle színű festett acéllemezek korcolt fedése is szóba jöhet, torz felületeknél viszont biztonságosabb a horgany- és vörösrézlemezek használata. A nád és a szalma fedés a kévefedések csoportjába tartozik, melynél a párhuzamosan összeépített szálak a vastagságukkal hozzák létre a vízzárást. Ez a fedés egyúttal hőszigetelő is. Ma ritkán használatosak, inkább nosztalgikus falusi környezetben és vályogházaknál lelhetünk rájuk. A magastető fedésére használt tekercses tetőszigetelő lemezek - mint lemezszerű fedések - esztétikailag kedvezőtlenek, ezért használatuk ma már melléképületeknél sem szokásos. Újraéledésük az öreg azbesztszálas műpalatetők átfedésére kifejlesztett bitumenes tekercsek révén történt, melyeken festéssel cserépmintát imitáltak, de állagvédelmi szerepük is kérdéses, mert a tetőszerkezetnek a héjazaton át történő szellőzését megszünteti, és ezáltal a deszkázat, a szaruzat befülledését, elkorhadását okozza. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tetőfedés egy többrétegű szerkezet külső burkolata. E többrétegű szerkezet legalább a fedésből, a fedést megtámasztó szerkezetből (lécezés, deszkázat), az átszellőztetett légrésből és a többnyire fa tetőszerkezetből (fedélszék) áll. Szükség esetén tartalmaznia kell alátéthéjazatot, még egy légrést, hőszigetelést, párazáró/fékező réteget, belső burkolatot. Ez a bonyolult szerkezet kell hogy kielégítsen egy soktényezős feltételrendszert. A világosabb színű fedések alatt jobb a nyári hőérzet, a nehéz fedések jobb léghang-gátlással bírnak. Kevesen gondolnák, hogy az ablakszerkezetbe kerülő különböző szerelvények (redőny, reluxa, szellőző elem stb.) a szerkezet hangszigetelő képességét jelentősen ronthatják, ezért alkalmazásuk megfelelő körültekintést igényel. Ugyanazon többrétegű tetőszerkezet léghang-gátlása például profilozott betoncseréppel 19 dB-el jobb lehet, mint sajtolt cserépfedéssel. A pala és a cserép anyagok nem éghetők, ezért a tűzterjedési követelménynek jobban megfelelnek. A napsugárzás a fedés (és a kiegészítő szerkezetek) esetleges bevonatait (festett acéllemezek és, műanyagok, palaőrleményes lemezek, mázak) károsítja. Elsősorban a fedés elszíneződéséhez (sárgulás, kifakulás) vezet. A tetőfedésre vonatkozó számos minőségi előírás közül a következők érdekesek. A tetőfedés síkjai, élei 1 méteres mérőhosszon I. osztályú minőségi osztályban max. 6 mm eltérés lehet, III. osztályban max. 16 mm. Az I. osztályú cserépfedésen m2-ként legfeljebb egy 1 cm2-es csorbulás lehet, ha eléri a négyet, akkor az már csak III. osztályú. Igen fontos tudni, hogy a jó tetőfedés feltétele a jó fedélszék. Az I-III. osztályú gyalulatlan fa tetőszerkezeten is a tetőfedésen megengedett max. 6-16 mm eltérés/hullámzás lehet. A tulajdonost az új tetőfedésre egyrészt három év garancia (másképpen jótállás), másrést öt év kötelező alkalmassági idő (másképpen: szavatosság) illeti meg. A tetőfedés készítését megrendelni szándékozók figyelmébe ajánlom, hogy a vállalkozó tetőfedő(cég) kiválasztását a következők alapján tegye meg: •Ha szimpatikus egy frissen alakult (referenciával nem rendelkező) vállalkozás, helyezze a hangsúlyt a szakképzettségre és az árra! •Nézze meg a referenciákat, kérjen információt a tulajdonosoktól! •Készíttessen kiviteli tervdokumentációt, és akkor lehetnek követelései! •Szerződjön írásban, és gondoskodjék garanciális biztosítékról! forrás: ezermester.hu

Itt a tökéletes tetőszigetelés!

2013-07-12
építőanyag A zöldtetők a hatvanas-hetvenes években jelentek meg az építészetben. Európában különösen Németországban vált népszerűvé ez a megoldás, ahol becslések szerint már a tetőfelületek 10 százaléka növénnyel borított. Magyarországon csak az elmúlt évtizedben kezdtek elterjedni a zöldtetők, 2004-ben mintegy 1 millió négyzetméternyi tető volt ily módon kialakítva. Elsősorban lapostetőkre lehet növényeket telepíteni, de a mai technológia mellett már akár ferde felületeken is kialakítható zöldtető. Fő előnye a szigetelőhatásban rejlik: míg egy hagyományos bitumenes lapostető hőmérséklete nyáron 50-60 °C fok is lehet, addig egy zöldtető alatt ez mindössze 20-35 °C, ezzel szemben télen is fagypont alatti hőmérséklet marad a talajréteg alatt – írja a Lakásfókusz lakossági ingatlanos blog. A talajréteg megköti a csapadékot, így nagyobb esőzések esetén mérsékli a csatornahálózat terhelését. A zöldtetőknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni: Az extenzív zöldtető legalább 6-8 cm-es földréteget tartalmaz. Ez a típus lapos, és 20-30 százalékos lejtésű felületeken is alkalmazható. A vizes földréteg súlya négyzetméterenként 60-80 kg, ami nem sokkal több mint a lapostetőkre kihelyezett kavicsréteg szokott lenni. Az extenzív tetőkre általában olyan, szélsőséges időjárási viszonyokat is tűrő növények – például varjúháj, kakukkfű – kerülnek, amelyek nem igényelnek különösebb gondozást. Az intenzív tetők ezzel szemben már legalább 20 cm a talajréteg vastagsága, ennek súlya pedig már statikailag is megerősített tetőszerkezetet igényel. Az ilyen tető rendszeres gondozást, öntözést igényel, cserébe viszont nagyon széles a telepíthető növények köre, és lényegében egy önálló kis kertet alakíthat ki a tulajdonos. Természetesen nem csak előnyei vannak a zöldtetőknek, a kockázatok többsége azonban megfelelő tervezéssel és karbantartással megelőzhető. A hibás kivitelezés, beázásokhoz vezethet, ami végső soron akár statikai problémákat is előidézhet. Annak, aki ilyen tetőt alakít ki, nem szabad megfeledkezni a rendszeres gondozásról sem, a nem megfelelő ápolás, az öntözés vagy a gyomlálás hiánya, vagy éppen a túltrágyázás gondozatlan, rossz megjelenésű felületeket eredményezhet. A zöld tetők további hátránya, hogy a szigetelés sérülése esetén viszonylag bonyolult a karbantartás a földréteg és a vegetáció miatt. forrás: hvg.hu

ENERGIAHATÉKONYSÁG HŐSZIGETELÉSSEL – CSÖKKENTSE AKÁR 70 SZÁZALÉKKAL FOGYASZTÁSÁT!

2013-03-22
építőanyag Minden nemzet egyik legnagyobb kincse az épületállománya, mely értéke csak folyamatos karbantartás segítségével őrizhető meg. Az általános felújításon túl ezért nem elhanyagolható az épületek energiatakarékos korszerűsítése sem, mivel a pazarló energiafelhasználású épület folyamatosan elértéktelenedik. A Magyarországon található négymillió lakás közel fele igen rossz energetikai szempontból és csak 400 000 lakás épült a hőtechnikai előírások alapján, márpedig tavalytól már nemcsak az újépítésű ingatlanokhoz, hanem a minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítvány elkészíttetése, ami a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire is. A magyar lakóépületek több mint 60 százaléka 1980 előtt épült. Ezek a házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak. Az Energiaklub az Energiahatékonysági Világnap alkalmából közreadott országos reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar lakosság 24 százaléka tervez energiahatékonysági beruházást, közülük több mint 50 százalék szigetelés formájában. A fejlesztéseket tervezők majd fele energiatakarékossági és rezsicsökkentési céllal vágna bele a beruházásba a korszerűsítéstől 30 százalékos rezsicsökkentést várva. A ráfordítás a számítások szerint megfelelő kivitelezés esetén 2-4 év alatt meg is térülhet. A nagyarányú felújítási kedv nem meglepő a legújabb kimutatás tükrében, mely szerint míg 2001 és 2006 között a jövedelem átlagosan 19 százaléka ment el lakásfenntartásra, mostanra ez az arány meghaladta a 24 százalékot is. A korábbi tendenciával ellentétben a magyar lakosság kezdi felismerni a felújítás és a korszerűsítés energiahatékonysági és ezzel együtt költségcsökkentő előnyeit: 2011-ben már több hitelt vettek fel a háztartások felújítására, mint új lakás vásárlására. A beruházás pár éven belül kifizetődik, illetve az ingatlan piaci értékét is növeli, mégpedig jellemzően az alkalmazott hőszigetelő anyagok költségénél jelentősebb összeggel. Az Energiaklub nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatása szerint a legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás a hőszigetelés. Egy épület utólagos hőszigetelésében rejlő lehetőségek nemcsak egyéni érdekeket, hanem közösségieket is támogatnak, ugyanis az energiafelhasználás szempontjából pazarló épületek nem csak a környezetre (az emberek általi CO2-kibocsátás mintegy kétharmadát teszi ki a fűtés és a hűtés) és a pénztárcákra vannak káros hatással, hanem az épületek folyamatos piaci elértéktelenedését is eredményezik. A kőzetgyapot szigetelés például azon kevés termék közé tartozik, mely „működése” során képes megtakarítani a kitermeléshez és a gyártáshoz szükséges energia akár százszorosát is, így védve kimerülő energiaforrásainkat, a fűtőanyag-felhasználás csökkentésével pedig mérsékelve a légszennyezést és a CO2-kibocsátást. A kőzetgyapot hőszigetelés gátolja az épületekből a meleg kiáramlását, ezzel járul hozzá a kellemes belső klíma kialakításához és fenntartásához. Forró nyári napokon pedig ellenkezőleg hat: segít megőrizni a kellemesen hűvös belső hőmérsékletet. A kőzetgyapot szigetelőrendszer kiválóan alkalmas már meglévő épületek állagmegóvására és minőségének köszönhetően a fűtési-hűtési költségek és az energiapazarlás csökkentésére is. A kőzetgyapot termékkel történő hőszigetelést, mint befektetést nézve is igen jó megtérülési idővel lehet számolni: három-négy év alatt 25-30 százalékos éves hozamról beszélhetünk, de 10 év esetén is még 10 százalék felett vagyunk. forrás: epitinfo.hu
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia