Facebook
 

Híreink

Még mindig zuhanásban az építőipar

2010-11-16
építőanyag Az építőipari termelés volumene 2010 szeptemberében mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 9,2 százalékkal csökkent a 2009 szeptemberihez képest - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. 2010 első kilenc hónapjában a termelés 10,5 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Szezonálisan kiigazítva a termelés szeptemberben 2,8 százalékkal alacsonyabb volt az előző havinál. Az építőipari termelés hosszabb ideje tartó csökkenése szeptemberben is folytatódott. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult. Az épületek építésének volumene 5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbi alacsony bázisnál - az adat tartalmazza az épületek szerkezetépítése mellett az azokon végzett szak- és szerelőipari munkákat is. A növekedésben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek ebben az évben megkezdett építése is szerepet játszott A mélyépítés 22 százalékkal zuhant Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől: szeptemberben 22 százalékkal kisebb volt a 2009. szeptemberi magas bázisnál. Elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelése esett jelentősen vissza, míg a közműépítéssel foglalkozó szervezetek termelése az egy évvel korábbi szinten maradt. Az egyéb építmények építésének előző évi bővülését okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött. Augusztushoz viszonyítva szezonálisan kiigazított adatok alapján az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké 1 százalékkal csökkent. Az év első kilenc hónapjában az épületek építése 5,3, az egyéb építményeké 16,1 százalékkal esett vissza. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene 2,4 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 11,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 4,3 százalékkal magasabb volt a 2009. szeptember véginél. A szeptemberben kötött új szerződések volumene 11,1 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Ezen belül az épületek építésére 1,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére egyötödével alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek. A jelentős visszaesés a 2009 szeptemberében vasút- és közműépítésekre kötött nagyértékű szerződések miatti viszonylag magas bázis következménye. Az építőipari vállalkozások január-szeptemberben kötött új szerződéseinek volumene 7 százalékkal kisebb volt, mint 2009. január-szeptemberében. Az építőipar termelői árai 2010 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4százalékkal emelkedtek - derül ki a KSH tájékoztatásából. forrás: origo.hu

Budakeszi garzon lett az Év Háza

2010-10-05
építőanyag Az Év Háza [1] szavazás idei nyertese, egy 29 négyzetméteres ház, de a család szaporodásával együtt bővíthető családi ház felépítése négyzetméterenként bruttó 160 ezer forintba került. A Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya által tervezett háznak saját szennyvíztisztítója van, pellettel fűtik, a minimális energiafelhasználást 30 centiméter vastag, újságpapírból készült hőszigetelés biztosítja. A Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya által tervezett épület azért is olcsó, mivel egy 25 centiméter vastag - bontott téglából készült - fal a tartószerkezete, amitől 30 centiméterre egy 12 centiméter vastag téglafal húzódik, és a kettő közé kerül a hőszigetelés. A fal hőátbocsátása mindössze harmada egy korszerű, 38 centiméter vastag téglafalénak. Az Év Háza pályázatot a Magyar Építőművészek Szövetsége alapította, a jelenlegi jogtulajdonosa pedig Szoják Balázs. A neves építészekből álló zsűri további három díjat is kiosztott. A Magyar Építész Kamara különdíját az Ifj. Benczúr László tervezte perbáli családi ház nyerte. A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját pedig Zsuffa Zsolt budapesti családi háza érdemelte ki. A Xella Magyarország Kft. - ez a cég állítja elő az Ytong pórusbeton falazóelemet - különdíját, egy plakettet, Hahn László szegedi családi háza nyerte el. forrás: index.hu

Idén kibillen a mélypontról a lakáspiac

2010-10-04
építőanyag \"A 2011-es lakáspiaci teljesítmény nagyban függ az új kormány lakásprogramjától, illetve annak a piaci forgalomra gyakorolt hatásától. Az esetleg újra csökkenésnek induló kereslet csökkenő árakhoz, a fizetési problémával küszködő adósok \"beragadásához\", a bankrendszer kockázati költségének növekedéséhez, valamint az ingatlaniparág gazdasági teljesítményének csökkenéséhez vezethet. Sokat lendíthet a keresleten a személyi jövedelemadó jövőre beharangozott csökkentése; így a háztartásoknál maradó szabad pénzekből, amelyek egy része lakáshitel-törlesztésre lesz fordítható, több irányulhat a lakáspiac felé. Az SZJA csökkenés és a gazdaság növekedési pályára állítása a jövőbe vetett hitre, és a fogyasztói hangulatra is pozitív hatással lehet majd, mely kiemelkedően fontos mozgatórugója a lakáspiacnak\" - hangsúlyozta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Lakásépítések A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 első félévében alig 9 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és kevesebb, mint 10 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt. A használatba vett lakások száma (ami 2008 és 2009 között még növekedett) az idei első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent. 2010 első hat hónapjában hozzávetőlegesen annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. Az Otthon Centrum 2010-ben 20 ezer körülire becsüli országosan az átadott lakások számát. A legnagyobb lakásépítő továbbra is a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (a közép-magyarországi régióban épült egyébként a lakások 55% százaléka). A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így - 2009 első félévéhez hasonlóan - országosan körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2%). Budapesten a vállalkozói építés részaránya minimálisan, 79%-ra nőtt. A lakásépítések számának átlagosan egyharmados visszaesése a régiók többségére érvényes. Ettől eltér a közép-dunántúli és észak-magyarországi régió, ahol a csökkenés mértéke csak egyötödnyi, az alföldi régiókban viszont a használatba vett lakások száma csaknem megfeleződött. Az előző év azonos időszakához képest az új engedélyek száma Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön csaknem egyharmadára esett vissza. A fővárosban a kiadott építési engedélyek száma az első félévben - az első negyedévi emelkedésnek köszönhetően - 4200 körül stagnált, de a második negyedévben már itt is 30 százalékos csökkenés mutatkozott. A vállalkozói építés arányának stagnálása, illetve budapesti növekedése ellenére az épített lakások átlagos alapterülete a fővárosban 5 m2-rel (71,5-re), országosan pedig 3 m2-rel (92,3-ra) nőtt 2009 első félévéhez viszonyítva. forrás: tozsdeforum.hu

Búcsú a devizahitelektől - Izgalmas hónapok a magyarországi lakáshitelezésben

2010-08-09
építőanyag A magyar lakosság 93,9 milliárd Ft összegben vett fel lakáshitelt az év első öt hónapjában. A szám önmagáért beszél: egy évvel korábban 147,1 milliárd, két éve pedig 333,1 milliárd Ft volt ugyanez az összeg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint. A háttérben nem elsősorban a lakáspiac kínálati oldali visszaesése áll. A helyzet jól mutatja az Amerikából indult pénzpiaci válság hosszan elhúzódó hatásait, azt a hitel- és bizalomvesztést, amely hazánkban nem csupán a lakossági pénzügyek intézését, de a lakhatás új feltételeinek megteremtését is rendkívül kedvezőtlenül érintette. A legutóbbi két évben a visszaesés mellett az újonnan kihelyezett hitelek devizanem szerinti összetételében is látványos változás következett be. Míg a válság előtti hónapokban a hitelek közel 90%-át az alacsony kamattal kecsegtető svájci frankban nyújtották a bankok, mára ez teljes egészében elveszítette létjogosultságát. 2010 júniusában az utolsó kereskedelmi bank is felhagyott a frankhitelezéssel, bár igény vélhetően - ha kisebb mértékben is, mint korábban - maradt volna erre az ügyfelek részéről. A frankhitelek eltűnését nem a kereslet kiszáradása vagy az árfolyamkockázatok hirtelen felismerése idézte elő. Március 1-jén hatályba lépett a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet első része, amely az újonnan kihelyezett hitelek hitel-hitelbiztosítéki arányát (loan-to-value, LTV-mutató) forinthitelek esetén 75, euróhitelek esetén 60, frankhitelek esetén pedig 45%-ban maximálta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy devizahitelt csak a meglehetősen magas önrésszel vagy pótfedezettel rendelkező ügyfeleknek ítélnek oda a bankok. A június 11-én életbe lépő második lépcső ezt még azzal is megtoldotta, hogy az euróhitelek törlesztőrészlete nem lehet magasabb a bankok által meghatározott hitelezhetőségi limit 80, a frankhiteleké pedig ennek 60%-ánál. A kegyelemdöfést a devizahiteleknek végül az új kormány 29 pontos gazdasági akcióterve adta meg: a vonatkozó törvénymódosítások hatálybalépése után nem alapítható jelzálogjog a természetes személyek (az egyéni vállalkozók kivételek) devizaalapú kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására. Bár a meglévő devizahitelek kiváltására és fedezetcseréjére mindez nem vonatkozik, a törvénymódosítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a devizaalapú lakáshitelezésnek Magyarországon jó időre vége. Abban a kérdésben, hogy az euró néhány év múlva várható bevezetésének fényében nem jelent-e ez túlzott reakciót az elmúlt két év történéseire, a szakértők véleménye nem egységes. Deviza helyett forint? A fentiek ellenére a forinthitel eddig nem tudta betölteni azt az űrt, amelyet a devizahitelek maguk mögött hagytak. Bár a bankok májusban már az új lakáshitelek 77%-át forintban helyezték ki, a forinthitelek összege nem éri el azt a volument sem, amit például tavaly júniusban és júliusban a korábbi lakáshitel-támogatási program kivezetése előtt ítéltek oda az ügyfeleknek. Ennek egyik oka - a lakosság alacsony megtakarítási és kockázatvállalási szintjén túl - az a tény, hogy a forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója valamivel még mindig 10% fölött van, és egyelőre a néhány bank által meglehetősen kis kamatmarzs mellett kínált hitelek sem tekinthetők kellően olcsónak. Mindebből egyenesen következne a korábban alkalmazott állami megoldásokhoz hasonló kamattámogatási program bevezetése - csakhogy ehhez rendkívül korlátozott az államháztartás mozgástere. Talán emiatt is hajlik az új kormány egy olcsóbb, egyúttal az ügyfelek alacsony előtakarékossági hajlandóságát fokozó megoldásra. Ennek elsősorban a lakástakarék-pénztárak lennének a haszonélvezői, és csak áttételesen a kereskedelmi bankok. Bencsik János belgazdasági államtitkár már többször utalt rá: a hitelezés lakáskasszákon keresztül történő ösztönzésének része lehet a lakástakarék-pénztári szerződések maximális futamidejének, az évente elnyerhető állami támogatás maximális összegének és a lakáskasszák hitelezési limitjének emelése, illetve az egyes szerződések családon belüli összevonhatóságának megteremtése is. Mivel a lakástakarék-pénztárak forrásállománya és hitelezési kapacitása jelentősen elmarad a kereskedelmi bankokétól, mindettől rövid távon nem kell csodát várni. Annál is kevésbé, mert a kormány úgy döntött: az egyes nemzetgazdasági szektorok közül elsősorban a pénzügyi szektorra kivetett különadóból gyűjti be a 3,8%-os költségvetési hiánycél tartásához nélkülözhetetlen mintegy 200 milliárd Ft-ot. A lakáshitelezést végző pénzügyi szervezeteknek ebből csaknem 130 milliárd Ft-ot kell befizetniük, még ebben az évben, két részletben (szeptemberben és decemberben). A bankadó hatása egyelőre kiszámíthatatlan, de biztosra vehető, hogy ez önmagában egyrészt drágítja, másrészt visszaveti a hitelkínálatot. Az ezzel ellentétes bankári nyilatkozatok ellenére ugyanis nem valószínű, hogy a bankok 100%-ban lenyelik a bankadó terhét, másrészt csökkenti az adó a bankok likviditási és tőketartalékait, ami a hitelezés mennyiségi mozgásterét is szűkíti. Romolhat még a hitelportfólió Tovább nehezíti a bankok dolgát, hogy még nem biztos, hogy megállt a lakossági hitelportfólió romlása. Bár az ezzel kapcsolatos friss adatok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikáiban lapzártánk idején még nem voltak elérhetők, sejthető, hogy a kilencven napon túli fizetési késedelembe esett jelzáloghitel-szerződések aránya megközelítette a teljes szerződésszám 10%-át. Ez - a meghosszabbított kilakoltatási moratóriummal és a fedezetként bevont ingatlanok árának további csökkenésével egyidejűleg - azt jelenti, hogy a bankok egyre több hitelüket minősítik át problémássá, és egyre nagyobb hitelezési veszteségeket kell utánuk leírniuk. És korántsem biztos, hogy a folyamat megáll, a frank árfolyama ugyanis június eleje óta 200 Ft fölött van. Azért fontos kérdés ez, mert a bankok meglévő lakáshitel-portfóliójának 58%-a jelenleg is svájci frankban van denominálva, és a frankhitelesek többségének havi törlesztőrészlete a hitelfelvétel óta csaknem harmadával emelkedhetett. Az összes devizahiteles számára némi könnyebbséget jelentene a PSZÁF új elnökének, Szász Károlynak a sajtóban felvázolt javaslata, amely szerint a bankok a jövőben nem alkalmazhatnák saját eladási árfolyamukat a devizában meghatározott törlesztőrészletek forintra történő átszámítása során, ehelyett középárfolyamaikat vagy az MNB hivatalos napi devizaárfolyamát kellene alkalmazniuk. Ha jogszabályi formát ölt a javaslat, ez önmagában is több milliárd forinttal apaszthatja a bankok éves profitját, az adósoknak pedig havonta egy-két ezer forintos megtakarítást jelenthetne. Végezetül az ír mintára megálmodott Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról is érdemes néhány szót szólni. Az intézmény nem csupán a devizahitelesek, hanem a hírek szerint az összes fizetési gonddal küszködő magyarországi lakáshiteles tartozását megvásárolhatná a bankoktól, a lakások tulajdonjogát pedig bérleti joggá alakítaná. Az ügyfeleknek így az állami szereplő számára a hiteltörlesztésnél alacsonyabb bérleti díjat kellene fizetniük. Azon túl, hogy a program finanszírozási forrása egyelőre bizonytalan, az is nagy kérdés, milyen áron vásárolná meg az állami intézmény a bankok bedőlni látszó hiteleit. A bankok mindenesetre még a legrosszabb minőségűnek tartott fedezett hiteleiket sem adják el a követeléskezelőknek a tartozás értékének 30-40%-ánál alacsonyabb áron. forrás: resourceinfo.hu

Hatalmas a visszaesés - Megjöttek a lesújtó adatok

2010-07-30
építőanyag A használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt. A befejezett lakásépítkezések száma két régióban közel felére, további háromban kétharmadára csökkent. Még inkább gyengült az építési szándék: az új engedélyezések 5 régióban felére-egyharmadára csökkentek. Csak a fővárosban kértek ugyanannyi engedélyt ebben a félévben, mint az előző év azonos időszakában. Az új építési engedélyek éves száma 2004 óta - változó intenzitással - csökken. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 eddig eltelt negyedéveiben a visszaesés gyorsulni látszik: az első negyedévben 30, a másodikban 50 százalékos a csökkenés. A használatba vett lakások száma - szemben a 2008 és 2009 közötti növekedéssel - az első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent. 2010 első hat hónapjában hozzávetőlegesen annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. A válságot tehát már nem csupán az építkezési szándékok fokozódó gyengülése jelzi, hanem a használatba vett lakások adatai is (egy lakóépület átlagos kivitelezési ideje két év, az engedély kiadásától a használatbavételig pedig átlagosan 2,7 év telik el, ezért az új lakások építésének statisztikája később érzékeli a konjunktúra változását). A legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (a közép-magyarországi régióban épült a lakások 55% százaléka). A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így - 2009 első félévhez hasonlóan - körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2%). A kivitelezésben az építőipari vállalkozások súlya tovább nőtt (arányuk már 86%), miközben a lakossági házilagos kivitelezés részaránya 2 százalékponttal csökkent. A kislakások egyharmados hányada változatlannak tekinthető. Az új lakások átlagos alapterülete 92 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint 2009 első hat hónapjában. forrás: portfolio.hu
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia