Facebook
 

Híreink

Hőszigetelés belülről? Mese habbal: néhány év alatt a házad is oda lehet!

2017-11-10
építőanyag Nincs mese, nyakunkon a 2017/18-as fűtési szezon. És ahogy az ilyenkor gyakorta lenni szokott, sokan csak most kaptak észbe, hogy - bár a tavaly kapott borsos számlákat kézhez kapva fogadkoztak - idén sem sikerült rendesen felkészíteni a háztartást a hideg időre. Nemrég, "Magyar családok hada maradhat fűtés nélkül idén ősszel", illetve "Te is ilyen gázkazánnal fűtesz? Egymilliódba is fájhat a kötelező csere" c. cikkeinkben írtunk például arról, hogy egy sima ellenőrzés esetén is csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel, akik el is kérik az árát a kiszállásnak; de az igazi hidegzuhany akkor jön, ha a szaki szerint menthetetlen a régi típusú gázkazán. De sok családnál, ahogy a sima karbantartási munkálatokra sem jutott "idő", úgy a valós rezsicsökkentést jelentő energetikai korszerűsítések is elmaradtak. Mindezzel összhangban pedig nem véletlen, hogy ismét megjelentek (elsősorban a közösségi oldalakon, de olykor tévében, rádióban, és plakátokon is) az azonnali rezsicsökkentést szuperolcsón, és természetesen kellemetlenségek nélkül ígérő hirdetések, és most nem a kormányzati árkontrollra gondolunk. A hideg időt kihasználva például egyre másra rakják elénk belső hőszigetelésre "alkalmas" termékeiket különböző vállalkozások, melyek között azonban csak elvétve akad olyan, amely valóban használható is. Belső hőszigetelés? Mese habbal! Az épületek határoló szerkezetei egy összetett rendszer részei, épp ezért számos dolgot kell végiggondolni mielőtt utólagos, belső oldali hőszigetelés mellett döntünk. Bár önmagában a hőszigetelés sok előnnyel járhat, azonban a nem kellően megválasztott szigetelési rendszer akár nem várt hibákat is okozhat. A belső hőszigetelés többé kevésbé megosztja a szakma képviselőit, a Pénzcentrum iparági információi szerint a többség azonban mégis azt a nézetet vallja, hogy a szigetelésnek alapvetően kívül kell lennie! Hogy miért? Az épületszerkezeteknek ugyanis nemcsak hőtechnikai, hanem páradiffúziós szempontból is megfelelőnek kell lenniük ahhoz, hogy egy lakás hosszútávon is élhető legyen - tehát ne legyen penészedés, illetve szerkezeti állagromlás. Mint azt a lapunk által megkérdezett szakértők elmondták, a szerkezeti falak hőszigetelésével - legyen szó akár külső, akár belső szigetelésről - nem csak a hőtechnikai értékeket (ún. "U" érték") módosítjuk, hanem a fal páravezetési ellenállását is. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy egy adott páratartalom milyen hőmérsékletű falszerkezettel találkozik, hiszen, ha egy adott falon a relatív páratartalom a 75-80 százalékos értéket tartósan eléri, már elkezdődhet a penészesedés. Tehát, ha egy falat belülről leszigetelünk, akkor igaz, hogy a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem. Azaz a külső szerkezeti fal lényegesen hidegebbé válik, hiszen "elvonjuk" tőle a belső meleget. Ezáltal, ha a légnedvesség bejut a belső szigetelés és a külső fal belső felülete közé, lényegesen hamarabb kicsapódik a pára, és megjelenik a penész, megkezdődik az állagromlás. Mivel a gombatelep, illetve a szerkezet romlásának kezdeti fázisa a belső szigetelésen keresztül nem látszik, így elképzelhető, hogy csak sok év múlva derül rá fény, hogy a szigetelés alatt a téli időszakban folyamatosan párásodott, ázott a fal, ami esetlegesen visszafordíthatatlan szerkezeti romlásokhoz is vezethet. Ezért nagyon fontos belső szigetelésnél a precíz (légtömör!) párazárás a teljes felületen, mivel a pára szerkezetbe jutását csak így akadályozhatjuk meg - ennek kivitelezése azonban a legtöbb esetben szinte megvalósíthatatlan. A belső hőszigetelés miatt felmerülő másik probléma a csatlakozó falaknál a hőhidak kialakulása lehet - mondják a lapunk által megkérdezett szakértők. Ez röviden annyit jelent, hogy a külső falunk az új szigetelés fent említett okai miatt lényegesen alacsonyabb hőmérsékletűvé válnak. Ahol pedig a belső falhoz csatlakoznak (pl. szobák válaszfalai, szomszéd falai, stb.) ott a belső melegebb falaktól fogják elvonni a hőt. Így a belső melegebb falak külső fallal csatlakozó oldala is közel olyan hőmérsékletűre fog hűlni, mint a külső falunk. Így ezen a falon ugyancsak megjelenhet a kicsapódott pára, s ennek folyományaként a penészesedés. Végezetül pedig a legtöbb esetben azért sem jó megoldás a falszerkezeteket belülről hőszigetelni, mivel folyamatos használat mellett a falak hőtároló képességét-tömegét így szinte teljesen elveszítjük. A hagyományos rétegfelépítés esetén ugyanis a külső oldali hőszigetelés a nehéz falszerkezetet nem engedi áthűlni/felmelegedni, így a tárolt hőmennyiség az átmeneti időszakokban képes temperálni a belső teret. Azaz a fűtés lekapcsolása esetén egy hideg külső szerkezettel rendelkező épület gyorsabban fog elkezdeni hűlni, mint melegebb külső szerkezetek esetén. Az előbbi gondolatmenetből adódóan természetesen vannak olyan esetek, amikor a belső hőszigetelés kifejezetten jó megoldás lehet. Ideiglenes használatú vagy könnyűszerkezetes épületeknél például, ahol jellemzően a falszerkezetek nem rendelkeznek hőtároló tömeggel, a belső oldali szigetelés miatt elegendő csak a helyiség levegőjét felfűteni/lehűteni. Az ilyen épületeknél azonban fokozottan kell figyelni a párazáró réteg folytonosságára, mivel a használat során keletkező pára a szerkezetbe bejutva károsodásokat okozhat. A belső tér légminőségét megfelelő szellőztető rendszer beépítésével lehet megőrizni. Összefoglalva tehát a belső hőszigeteléssel az épület hőtechnikai szempontból mindenképp javulni fog, de a belső szigetelés kialakítása előtt a páradiffúziós problémák, a falak hőtárolási képességének változása és a hőhidak kialakulásának lehetősége miatt minden egyes szigetelendő falszerkezetre az épületfizikai számításokat el kell végeztetni, erre jogosultsággal rendelkező szakemberrel. Ha a számítások azt mutatják, hogy a párakicsapódás valószínűsége a téli hidegekben igen nagy, a belső szigetelést nem szabad alkalmazni. Ellenkező esetben a belső szigetelés - tökéletes kivitelezés esetén - egy valóban megtérülő befektetés lehet. forrás: penzcentrum.hu

Többe kerül az építkezés a tervezettnél!

2017-08-10
építőanyag MTI2017.08.10. 12:22 Előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint - írta a Magyar Idők. Az építőanyagok, a fuvardíjak, a szerelvények és egyéb beépítendő termékek idei áremelkedése mellett a munkaerőköltség növekedése különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a kivitelezőcégeket, amelyek a múlt év közepén szerződtek, és a megszokott módon 5-6 százalékos árváltozást terveztek vállalási áraikba - közölte a szakszövetség. Az ÉVOSZ négyszáz mikro-, kis- és közepes vállalkozás, valamint nagyvállalat megkérdezésével készült felmérésére hivatkozva arról számolt be, hogy szinte kivétel nélkül minden építőanyag-csoportban legalább 10-15 százalékos áremelkedés tapasztalható a fővárosban és környékén. Budapesten a gipszkarton és a hőszigetelők 20-20 százalékkal drágultak, de a tégla, a tetőcserép és a szaniteráru is 15-15 százalékkal kerül többe. Országos viszonylatban a hőszigetelő anyagok drágultak 20 százalékkal, de a jellemző árnövekedés kisebb, 6-8 százalékos. MTI2017.08.10. 12:22 Előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint - írta a Magyar Idők. Az építőanyagok, a fuvardíjak, a szerelvények és egyéb beépítendő termékek idei áremelkedése mellett a munkaerőköltség növekedése különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a kivitelezőcégeket, amelyek a múlt év közepén szerződtek, és a megszokott módon 5-6 százalékos árváltozást terveztek vállalási áraikba - közölte a szakszövetség. Az ÉVOSZ négyszáz mikro-, kis- és közepes vállalkozás, valamint nagyvállalat megkérdezésével készült felmérésére hivatkozva arról számolt be, hogy szinte kivétel nélkül minden építőanyag-csoportban legalább 10-15 százalékos áremelkedés tapasztalható a fővárosban és környékén. Illusztráció MTI Fotó: Bugány János Forrás: MTI/Bugány János Budapesten a gipszkarton és a hőszigetelők 20-20 százalékkal drágultak, de a tégla, a tetőcserép és a szaniteráru is 15-15 százalékkal kerül többe. Országos viszonylatban a hőszigetelő anyagok drágultak 20 százalékkal, de a jellemző árnövekedés kisebb, 6-8 százalékos. A felmérés szerint érdemben növekedtek az építőipari bérek is: a segédmunkások keresete 15-20 százalékkal nőtt, de a fővárosban és környékén a jó szakmunkások fizetsége akár 35 százalékkal is emelkedett. Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke ezzel szemben a lapnak korábban azt mondta, hogy "nem történt nagyobb áremelkedés az építőanyagok piacán, az egyes iparági tagszövetségeinktől kapott jelzések alapján átlagosan 5-8 százalékkal drágultak a termékek éves összevetésben". Szerinte a kivitelezési költségek meglódulását nem az alapanyagiparon kell számon kérni, hanem a bérek emelésén. forrás: uzletresz.hu

Jelentős növekedés az építőanyagok piacán

2017-02-02
építőanyag Egyre több árajánlatot kell készíteniük az építőanyag-kereskedőknek, ami azt mutatja, komoly mozgolódás van az építőiparban. Az építőanyag-nagykereskedelemmel foglalkozó Újházcentrum Zrt. partnerei tavaly 14 százalékkal növelték forgalmukat, mindezt úgy, hogy elmaradtak az EU-s projektek, viszont a használt lakások felpörgött adásvétele nyomán megélénkült a felújítási piac, és átlagosan 3-4 százalékos áremelést is érvényesíteni lehetett – válaszolta megkeresésünkre Juhász Attila, a cég illetékes vezetője. A tetőcserepeket gyártó Terrán Kft. partnerei is arról számoltak be, hogy kifejezetten sikeres évet zártak, hiszen két számjegyű növekedést értek el – mondta Gódi Attila, a cég ügyvezető igazgatója. Az építőipari alapanyagokat gyártó Mapei felméréseiből pedig az derült ki, hogy a termékeiket forgalmazó kereskedők átlagosan 25 százalékkal növekedtek – tette hozzá Markovich Béla, a cég ügyvezetője, aki szerint a sikeresség nemcsak azon múlott tavaly, hogy a kereskedő hogyan működött, hanem azon is, hogy hol. A legjobb eredményeket Budapesten és Pest megyében érték el, mivel itt volt a legnagyobb igény az építőanyagokra. Nyugat-Magyarországon is bővíteni tudta a forgalmát a kereskedők többsége, viszont Kelet-Magyarországot még nem érte el az építési láz, legalábbis nem olyan mértékben, mint az ország központi és nyugati részét. Az építőanyag-gyártásban tapasztalt növekedés mértéke termékcsoportonként is eltérő volt, a legnagyobb bővülést, az előző évhez képest csaknem másfélszerest, a szerkezeti falazóanyagok piacán tapasztalták – tájékoztatott Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke. Az építési technológia sorrendjét figyelembe véve a forgalomnövekedés üteme várhatóan tovább erősödik az idén a többi terméktípusnál is. Az ablakgyártók teljesítménye azonban tavaly rosszabb volt az előző évinél az elmaradt intézményi felújítások és a nagyszabású panelprogram hiánya miatt, de volt olyan szegmens, például az égetett kerámia, különösen a téglagyártás, ahol viszont már tavaly 40 százalékkal megugrott a rendelésállomány. Az épületgépészeti termékeknél egyelőre nem várnak jelentősebb mozgást, az új építések ugyanis még nem tartanak ott, a korszerűsítési pályázatok hiánya pedig erősen érzékelhető. Az épületenergetikai felújításokat ösztönző források tavaly néhány óra alatt kiapadtak, piacélénkítő hatásuk nem volt, a lakosság most inkább kivár, és újabb pályázatok kiírására várnak a gyárak is. Várhatóan az idén is hasonlóan jól alakul a rendelésállomány, különösen Budapesten és Pest megyében – mondta Markovich Béla. A hideg idő miatt az építkezések üteme lelassult, ezért a kereskedők országosan a rendelésállomány növekedését márciusra, áprilisra várják. A Terránnál a 2016-os év hasonló időszakához képest a 2017-es rendelésállomány szintén emelkedett, két számjegyű volt a növekedés – hangsúlyozta Gódi Attila. A Terrán rendelésállománya is hagyományosan a tavaszi időszakban növekszik a legnagyobb mértékben, várakozásaik szerint az idei növekedés akár 15 százalékos is lehet. A növekvő kereslet miatt az áremelés már tavaly elkezdődött. Először a nehéz építőanyagok árait növelték a gyártók. „Mindenképpen várható az idén is áremelkedés, amelynek mértéke 5-10 százalék között mozog majd” – fejtette ki Markovich. A Mapei vezetője arra számít, hogy az építőanyagok iránti kereslet tavasztól nagymértékben meg fog nőni, és a gyártók egy része minden bizonnyal ki fogja használni a lehetőséget, hogy 2013 előtt mélypontra jutott árait emelje. „Az elmúlt 5-6 évben érdemben nem nőttek az árak a piacon, sőt egyes termékeknél a korábbi listaárak alá mentek a gyártók, miközben a nyersanyagok és az energia több ízben drágult, és a cégeknek a korábbi piac tört részén konzervált kapacitások mellett kellett munkatársaikat megtartaniuk” – hangsúlyozta Vidor. forrás: vilaggazdasag.hu

Tél, hideg, szigetelés...

2016-03-03
építőanyag A hazánkban elfogyasztott energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. Így az épületek azok, amik a legnagyobb energiatakarékossági lehetőségeket is magukban rejtik. A tél közeledtével a tulajdonosokat azonban nem csak a környezettudatosság vagy az életminőség javítás, de egyszerűbb, hétköznapi indokok is ösztönzik például a családi ház szigetelésére: a magas fűtésszámlák, a zajterhelés, a gombásodás vagy a penészesedés csökkentése. Egy megfelelően megválasztott hőszigeteléssel és szakemberek segítségével ugyanis ezek a problémák is „egy füst alatt” megszűntethetőek. Egy korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezet segítségével az épület energiafelhasználása jelentősen csökkenthető. Az épületállomány minden ország egyik legnagyobb kincse, ami csak folyamatos karbantartással őrizhető meg. Az általános felújításon túl ezért nem szabad elhanyagolni az energiatakarékos korszerűsítést sem, mivel egy energiapazarló épület nem csak hogy nem környezetbarát, de lassan el is értéktelenedik. A témának külön aktualitást ad, hogy a magyar kormány az energiatakarékosság fokozását és az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését szolgáló, három lakossági energiahatékonysági pályázatot írt ki a közelmúltban. Az Otthon Melege Program keretében összesen 2,72 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. Az elavult kazánok, tüzelőberendezések, a háztartási nagygépek és a homlokzati nyílászárók cseréjét célzó programokkal összesen 25 ezer háztartást szeretnének elérni. Az eddigi tapasztalatok alapján egy ilyen pályázatban legtöbben a külső fal utólagos szigetelését, valamint a nyílászárók cseréjét választják. Ha az energia-megtakarítási lehetőségek beruházási költségét és várható energia-megtakarítását összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy míg a két különféle megoldás beruházási költsége (1-2 millió forint) és az átlagos beruházási költség (1,5 millió forint) egyforma, addig a pótlólagos külső fal szigetelés energiamegtakarítási lehetősége (10-15% vs. 15-20%) és energiamegtakarítási átlaga (12,5% vs. 17,5%) lényegesen magasabb mint a nyílászáró cserének! (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy hagyományos helyett kondenzációs kazánra történő csere mindkét előző megoldásnál nagyobb megtakarítás adhat.) (Adatok forrása: Jeckel János: Energiamegtakarítási lehetőségek kondenzációs kazánokkal In.: Gépész Magazin, 2009. november) A családi házak utólagos hőszigetelése során azonban nem csak a homlokzat, a belső és külső falak burkolására kell gondolni, hanem a tetőtér, a padló és a padlásfödémek szigetelésére is. A fűtési rendszer vezetékei mentén a hőveszteség csökkentése szintén megtakarítást eredményez hosszú távon, ezért érdemes odafigyelni a csövek, kazánok hőszigetelésére is (A kazán elégtelen szigetelése főleg régebbi készülékek esetében a betáplált energia hasznosításakor akár 10 százalékos veszteséget is eredményezhet.) Mivel jelenleg pályázati források is rendelkezésre állnak ezúttal érdemes lehet nem csak a költségminimalizálásra koncentrálni, és olyan megoldást választani, ami tűzbiztonsági szempontból (pl. kazán hőszigetelés: kazánban égéstér, égéstérben tűz!) is megfelelő, illetve képes a már említett egyéb problémák – zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is. A kőzetgyapot alapú hőszigetelés segítségével mindezek a célok együtt is megvalósíthatóak. A kőzetgyapot hőszigetelés gátolva az épületből a meleg kiáramlását hozzájárul a kellemes belső klíma megteremtéséhez és fenntartásához. Az anyag időtálló, így kiválóan alkalmas a meglévő épület állagmegóvására is a fűtési költségek és az energiapazarlás csökkentése mellett. A kőzetgyapot ezeken túlmenően hangszigetelő, víztaszító, hő- és tűzálló (olvadáspontja magasan 1000 C felett van, így épülettűz esetén képes megvédeni az épület szerkezetét és gátolni a tűzterjedését is). A kőzetgyapot szálas szigetelő, természetes alapanyagból készült, ezért páraáteresztő is. Ennek köszönhetően a gombásodás és a penészesedés is elkerülhető alkalmazásával. Az anyag alak- és mérettartó is, így a hőmérsékletkülönbséget is el tudja viselni alakváltozás nélkül. A kőzetgyapot alapú termékek elősegítik a környezetvédelmet, csökkentve az energiafogyasztást, ezzel együtt a szennyező anyagok kibocsátását is. forrás: epitinfo.hu

Felejtse el a műanyag hőszigetelést, ajánlják német fakutatók

2014-04-10
építőanyag Az épületek homlokzati szigeteléséhez manapság túlnyomórészt polisztirol lemezeket használnak, mert hatékonyan megakadályozzák a falakon keresztül történő hővesztést, illetve egyszerűen előállíthatók és olcsók. Ám mivel alapanyaguk a kőolaj, az egész eljárás kevéssé nevezhető fenntarthatónak, és érdemes figyelembe venni azt a korszakot is, amikor már gazdaságtalanul drága lesz kitermelni a fogyatkozó olajat. Ezért foglalkozik mind több kutatás a megújuló forrásokból készíthető anyagokkal. A német Fraunhofer Társaság Wilhelm Klauditz Faipari Kutatóintézete (WKI) ígéretes eljárás kifejlesztésén dolgozik, amellyel fából készítenének habosított lapokat. „Termékünk ugyanúgy használható, mint a hagyományos műanyag hablemezek, ám ez teljes mértékben természetes anyag, amelyet megújuló nyersanyagból állítottunk elő” – nyilatkozta Volker Thole professzor. Kutatócsoportja először is olyan finomra őrölte a fahasábokat, hogy anyaguk masszává alakult a faanyag. Ehhez a későbbi megkeményedés érdekében különféle természetes eredetű adalékot kevertek, majd a keveréket gázzal habosították. A fahablemezek előállítására ezzel párhuzamosan egy másik módszert is teszteltek. Az eljárás leginkább ahhoz hasonlított, mint amikor a sütőporral kevert tésztamassza a sütés folyamán „levegősre” emelkedik meg a nedvesség hatására benne képződő gázbuborékoktól. A fa alapú hőszigetelő anyagok nem újak, de a jelenleg kapható termékek számos hátránnyal indulnak a versenyben a műanyagokhoz képest. A farostokból készült hagyományos szigetelő lapok szálai idővel rezgés hatására széttöredeznek, vagyis a lemez kevésbé formatartó a műanyaghoz képest. A hőingadozás és a nedvesség miatt az aljzatba lefektetett farost alapú szigetelő lapok süllyedésnek indulhatnak, amitől csökken a hővisszatartó képességük. Ezzel szemben a WKI-ban kifejlesztett fahab éppoly kiváló, mint a polisztirol. „Termékünket alávetettük a szigetelőanyagokra vonatkozó szabványvizsgálatoknak. Az eredmények szerint a fahabnak kiváló a hőszigetelő képessége, és a mechanikai értékek mellett higrikus paraméterei is jók, azaz kellően ellenállnak a nedvesedésnek” – mondta Volker Thole. A kutatócsoport jelenleg azt teszteli, mely fafajták volnának a legmegfelelőbbek a fahabkészítéshez, és hogy a terméket hogyan lehetne nagyüzemi körülmények között gyártani. Az új fahab előtt nemcsak az épületszigetelésben van nagy jövő, hanem a csomagolástechnikában is, hiszen kiválthatná a szintén kőolaj alapú polisztirént, amelybe többek között a törékeny-sérülékeny háztartási elektronikai eszközöket burkolják. forrás: origo.hu
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

 
 
Gyártók Termékek
Knaufinsulation Mediterrán Leier Áthidaló Szegélykő
Bachl Tondach Roto Betonelem Tetőablak
Sakret Bramac Baumit Kémény Padlásfeljáró
Weber-terranova Azzurro Wienerberger Tégla Cserép, tetőcserép
Mapei Velux Lindab Térburkolat


© Mester Centrum Kft.7630 Pécs, Megyeri út 65.Tel.: +36 72 224 166Fax: +36 72 224 161Email: info@mestercentrum.comDesigned by: Estonto Rise Bt.
Építőipar-Wikipedia | Cserép-Wikipedia | Építőmérnök-Wikipedia