Híreink

Sötét a padlás? A megoldás: bevilágító cserép!

Az úgynevezett bevilágító (vagy átvilágító) cserepek kialakítása, formája teljesen megegyezik az egyszerű, agyag- vagy betoncserépével, s azokhoz is tökéletesen illeszkedik. Anyaga legtöbbször valamilyen áttetsző, jó ellenálló-képességű műanyag (plexi vagy akril), esetleg üveg. Ez a cserép tökéletesen belesimul a tető síkjába, és speciális tartókapcsokkal rögzíthető a tetőléchez. A sík tetőcserepeknél a rögzítés rendszerint csavarokkal történik. Az átvilágító cserepek alapanyaga legtöbbször speciális, ellenálló és átlátszó műanyag. Kiváló fényáteresztő, s jó hőszigetelő kepeséggel rendelkeznek, ugyanakkor teljesen átlátszók, így kellő mennyiségű fényt tudnak beengedni a padlástérbe. Speciális műanyag, az akril bevilágító cserepek igen gyakoriak. Az akril nem csupán időjárás-álló, de ütésálló is. Ugyanakkor megmunkálása, alakíthatósága meglehetősen könnyű, így szinte bármilyen típusú tetőhöz, bármilyen alakú cseréphez gyártható belőle átvilágító cserép. Cserépgyártáshoz leginkább az úgynevezett transzparens, azaz teljesen üvegszerű, átlátszó akrilt használják, de az is előfordulhat, hogy az áttetsző, azaz fályolosabb, opálos, úgynevezett fél-fedett akrilt alkalmazzák a tetőkön. A bevilágító cserepek alapanyaga természetesen lehet üveg is. Kialakításuk, sőt áruk is (3000-7000 Ft/ darab) szinte ugyanolyan, mint a műanyag típusoké, súlyuk azonban valamivel nagyobb. Ami azonban az átvilágító cserepeknél sokszor gondot okoz, az UV védelem. A Nap káros sugárzása ugyanis könnyen tönkre teheti a tetőfóliát. Ezt viszonylag egyszerűen is meg lehetne előzni, ha a műanyag- és üveg bevilágító cserepek UV-védőréteget kapnának. Sajnos ez még nem minden típusnál van így, viszont a legújabb gyártmányoknál a bevilágító tetőcserepek egyik oldalára is UV sugárzás ellen védő, speciális fólia kerül. Ezzel a cserép és a tető élettartama is megnövekszik, mert míg a hagyományos, UV-szűrő nélküli átvilágító cserép 10-15 évig nem kell cserélni, addig az UV-fedőréteggel ellátott típusok várható élettartama ennél jóval több (25-35 év). Bizonyos esetekben, kisebb kerti épületek, garázsok, vagy nagyobb raktárépületek tetőfedésére hullámpalát, hullámlemezt alkalmaznak. Ezek az általában üvegszálas, műgyanta anyagú hullámlemezek is biztosítják a természetes fény bejutását, de lakóépületeknél viszonylag ritkán fordul elő. Inkább csak bejáratok fölé, télikertekben alkalmazzák ezeket az átlátszó tető-elemeket. A családi házak, társasházak padlásterét tehát mindenképp érdemes bevilágító cserepekkel ellátni, főként ott, ahol a vezetékek és csőhálózatok folyamatos ellenőrzésre, karbantartásra szorulnak. Azoknál a régebbi tetőknél, ahol nem akarják megbontani a tető szerkezetét, ideális csak egy-egy cserepet átlátszó akril vagy üvegcserépre kicserélni. Így viszonylag egyszerűen és olcsón megoldható, hogy áram és világító testek felszerelése nélkül is természetes és megfelelő mennyiségű fényt juttassunk a tetőtérbe. forrás: epitinfo.hu

Vegyesen ítélik meg az idei építőipari kilátásokat a szakértők

A Központi Statisztikai Hivatal hétfői tájékoztatása szerint az idén januárban az építőipari termelés 1,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Januárban az építőipari vállalkozások csaknem 50 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, a hó végi szerződésállomány volumene továbbra is elmaradt az előző évitől. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek azt mondta: várakozásaik szerint az elmúlt évek jelentős csökkenése után hamarosan beáll az építőipari termelés stagnálása, és az alacsony bázisadatok miatt lesznek olyan hónapok, amikor emelkedésre is lehet számítani. Az elemző bíztatónak tartja az új megrendelések volumenének jelentős növekedését. Suppan Gergely szerint nagy fellendülés azonban nem várható, a következő egy-két évben is stagnálásra számítanak. Suppan Gergely úgy látja, a kormányzati intézkedések - az új szociálpolitikai és kamattámogatások - kisebb segítséget jelenthetnek majd. Fordulatot ezek sem okoznak, de ahhoz hozzájárulhatnak, hogy megálljon a visszaesés. Az elemző szerint fordulatot az uniós támogatással megvalósuló nagy infrastrukturális beruházások jelenthetnének, amelyek az elmúlt másfél évben leálltak. Az Erste Bank elemzője viszont enyhe visszaesést még vár idén az építőiparban, a stagnálásnak kisebb valószínűséget ad. Árokszállási Zoltán az MTI-nek azt mondta: az elmúlt évek mélyrepülése után a stabilizálódás jelei már látszanak, a visszaesés üteme csökken. Árokszállási Zoltán is pozitív jelnek tartja az új szerződések volumenének jelentős emelkedését, de hangsúlyozta azt is, hogy a teljes szerződésállomány továbbra is alacsony. Az elemző kiemelte: a kilátások bizonytalanok, tekintettel arra is, hogy a kormánynak jelentős megszorításokat kell idén végrehajtania. Enyhébb növekedésre az építőiparban jövő évben számítanak - tette hozzá. Az építőipari termelés további csökkenésére számít az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Tolnay Tibor aggasztónak tartja, hogy az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 30 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A szervezet elnöke szerint a lakásépítések lényegében teljesen leálltak, egy-egy nagy építkezés pedig csak egyes térségekben mozdítja meg az ágazatot. Tolnay Tibor hangsúlyozta: változatlanul úgy gondolják, hogy sürgősen ki kellene írni uniós pályázatokat. Az ÉVOSZ elnöke szerint ha ezek megjelennének a piacon, akkor sok építésipari cég talán átgondolná azt az elhatározását, hogy újabb létszámleépítéseket hajtson végre. forrás: epitinfo.hu

Cseréptetők

A tetőfedés kezdetlegesebb módjai után az i. e. VIII. században Kis-Ázsiában és görög területeken már alkalmazták az égetett agyagból készített cserépfedést, amely jó tulajdonságai révén a mai napig alkalmasnak bizonyult e feladatra. Az első égetett agyag cserépből készített tető az etruszkok ún. lakonikus tetője volt, ezt követte a szicíliai tető elnevezésű lécezett cseréptető. A rómaiak korintoszi tetője már a teljes birodalomban elterjedt. Európában a XII-XIII. században Franciaországban kezdtek el kerámiacserepeket égetni, ahol már a maiakkal nagyjából megegyező méretű tetőcserepeket készítettek. Ebben az időszakban jelent meg a ma kolostorfedésnek is nevezett barát-apáca cserépfedés. A hódfarkú cserepek elődjei voltak az ökörnyelv, illetve tehénszáj formájú cserepek. A 15. évszázadban a Gilardoni fivérek fejlesztették ki az első hornyolt cserepeket, majd a 19. században megjelentek a lapos-hullámos tetőcserepek. Tetőhöz a cserepet A pikkelyszerű elemeknek köszönhetően cserépfedéssel gyakorlatilag bármilyen formájú tető kirakható, legyen az sík, kúpos, vagy íves. A cserépfedés egyaránt használható közepes, illetve meredek hajlásszögű tetőn. Mivel a tető csak a cserepek átfedésének köszönhetően válik vízzáróvá, ügyelni kell arra, hogy alacsonyabb hajlásszögű tetőn (25-30°) jóval nagyobb átfedést kell biztosítani (10-12 cm), mint nagyobb hajlásszögű (55-60°), meredek tető esetén (7-8 cm). Olyan épületeknél, ahol a padlásteret nem használják emberi tartózkodásra, előfordul, hogy az épület két átellenes oldalán más-más átfedést alkalmaznak. Az ún. viharoldalon ugyanis mindig nagyobb átfedés szükséges, mint a normál oldalnál. Ha egy régebbi épület tetőterét utólag akarjuk beépíteni, érdemes tudni, hogy lakott tetőtérnél mindig a viharoldal-féle nagyobb átfedést kell alkalmazni, vagyis elképzelhető, hogy utólagos tetőtér-beépítésnél át kell rakni a tetőt. A tökéletes vízzáróság biztosítása az egyik legnehezebb feladat, ami tulajdonképpen az elemekből összerakott tetőfedésnél tökéletesen soha sem oldható meg. A tető alapvető feladata, hogy a ráhullott csapadékot szeles és szélcsendes időben is a lehető leggyorsabban a ház határfalain kívülre vezesse. Normális esetben az eső a legtöbb tetőn mindenfajta nehézség nélkül gyorsan leszalad, egy szélvihar kísérte kiadós nyári záporban azonban a víz képes utat találni magának a cserepek közti réseken, és eljut a tető alatti részbe. Jól megépített épületnél, vagy olyan régebbi épületeknél, ahol a padláson csak a macska lakik, ez nem jelent gondot, hiszen normális esetben itt csak olyan kis mennyiségű vízről lehet szó, ami hamar kiszárad. Agyag- vagy betoncserép? A kerámiacserép anyaga finom szemcséjű, kivirágzást vagy elszíneződést okozó szennyező anyagoktól mentes agyag, minőségétől függő mennyiségű adalékkal keverve, hogy jól formázható legyen, és a szárításkor fellépő zsugorodása ne legyen több 6-8 százaléknál. Az alapanyagból szalagprésen vagy különleges sajtóval alakítják ki a cserepeket, majd szárítás után 1000-1100 °C-on kiégetik. Készülhet mázas, vagy máz nélküli kivitelben. Az agyagcserép ugyan természetes anyag és már évszázadok óta használatban van, égetés során azonban vetemedhet. A színezett, azaz mázas kivitelű cserepek bevonata jégeső esetén károsodhat. A betoncserép nagy előnye ezzel szemben, hogy csak szárítják, így mérettartóbb, és mivel anyagában színezett, a termékcsoport az időjárás viszontagságainak ellenállóbb. A betoncserép esetén a tető egyenletes súlynak van kitéve a jó vízzárósága miatt, míg az agyagcserép esetében száraz időben tetőt kisebb terhelés éri, viszont csapadék esetén ez a súly meghaladhatja a betoncserép négyzetméterre vetített súlyát is. Ez főképp a natúr (nem mázas kivitelű) agyagcserepekre érvényes, ezért tévhit az, hogy az agyagcserepeknek nem kell olyan erős tetőszerkezetet készíteni. Az égetett agyag- és a betoncserepek mindig lécezett tartószerkezetre kerülnek fel, alátétfóliázva. A fóliának a tetőtér beépítéskor és a nélkül is nagy szerepe van, ugyanis megvédi a házunkat a porhó ellen. Attól függően, hogy beépíteni kívánjuk a tetőt vagy sem, a tetőfedő anyagokkal rendszerben kapható az ajánlott páraáteresztő fólia. Akármilyen cserepet is választunk tetőnkre, érdemes szem előtt tartani, hogy a kiválasztott termék kapható-e komplett rendszerben. A fedést saját rendszer elemeivel egyszerűbb és biztonságosabb összeépíteni, mint idegen tartozékokkal, ami növeli a hibák, a beázás eshetőségét. Jellemző cserépfedések Hódfarkú cserépfedés A hódfarkú cserépfedésnél ismert az ún. kettős hódfarkú cserépfedés, illetve a korona- vagy lovagfedés. A kettős fedés elnevezés azt jelenti, hogy a tető minden egyes pontján legalább dupla cserép fedi az épületet, sőt, a lécek fölött a takarás miatt három réteg cserép fekszik egymás fölött. Nagy előnye, a jó vízzárása, emellett könnyen javítható, és íves, kúpos tetőfelület fedésére is kiválóan alkalmas. Tetszetős megjelenése miatt nagyobb értékű lakóépületeknél használják. Nem szokták előnyére írni, hogy a fedés maga igen súlyos, így a tetőszerkezet sok anyagot, és sűrű lécezést igényel. A korona- vagy lovagfedés Szintén hódfarkú cserépből készül, értéke megegyezik a kettős hódfarkú cserépfedéssel. Ugyanúgy előnye, hogy jó a vízzárása és könnyen javítható, ritkább lécezése miatt azonban kevésbé viharálló. Reprezentatív és műemlék jellegű épületeken használják. Hornyolt cserépfedés A hornyolt cserépfedés egyrétegű, ebből adódóan a cserepezés önsúlya lényegesen kisebb, s így az egész tetőszerkezet lényegesen gazdaságosabb. Mivel az egyes cserepek horonnyal kapcsolódnak a mellettük lévő cseréphez, jóval ellenállóbb a szélnek, viharnak. Mivel ezek a sajtolt cserepek nehezebben faraghatók, egyáltalán nem alkalmasak ívek, illetve kúpos tetőfelület fedésére, továbbá az egyes szerkezeti csomópontok (vápák, tűzfalcsatlakozások, kéményáttörés, tetőablak stb.) kiképzése is körültekintőbb munkát igényel. Kolostorfedés (barát-apáca fedés) Hazánkban csak néhány műemlék jellegű házon találkozunk e különleges hatású fedéssel, amely a mediterrán országokban gyakori. A kolostorfedésnél homorú és domború formában helyeznek el egymásra kúpcserepeket, a homorú cserepek a keskenyebb, a domború cserepek a szélesebb oldalukkal néznek az ereszvonal felé. Nagy előnye, hogy alacsonyabb hajlásszögű, kedvező éghajlat mellett akár 15°-os (Magyarországon minimum 25°-os!) tetőhajlásszögnél is alkalmazható. A nagy önsúly, illetve az elengedhetetlenül szükséges kétirányú lécezés, valamint a bonyolult csomóponti részletmegoldások igen drágává teszik ezt a fedési módot. forrás: ezermester.hu

Hatodik éve zuhan az építőipar

2006 óta esik vissza az építőipar, a trend 2011-ben sem tört meg. Tavaly 7,8 százalékkal volt alacsonyabb az ágazat termelése, mint egy évvel korábban. Az építőipari vállalkozások hatodával kevesebb mértékű új szerződést kötöttek az évben - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Éves összehasonlításban legutóbb 2005-ben tudott növekedni az építőipar, azóta különböző mértékben minden évben visszaesett. 2011 végére 36 százalékkal volt kisebb az ágazat kibocsátása, mint 2005-ben. Az építőipar 2011-es visszaesésében mindkét építmény-főcsoport gyengesége szerepet játszott: az épületek építése 11,3 százalékkal, az egyéb építményeké (például út, vasút) 3,8 százalékkal esett vissza. A KSH szerint az épületek építésének visszaesését a lakásépítések és nagyberuházások elmaradása okozta, az egyéb építmények visszaesést azonban mérsékelte az előző évi rendkívül alacsony szint mellett a második félévben tapasztalt út- és vasútépítési munkák növekedése. Ezt mutatják a decemberi adatok is: az épületek építése 11 százalékkal esett vissza a hónapban az előző év azonos időszakához képest, az egyéb építmények viszont 12,5 százalékkal bővültek. Összességében mégis visszaesett az építőipar decemberben is. Némi reményt adhat az ágazatnak, hogy az ágazatban kötött új szerződések volumene mindkét főcsoportban 10 százalék fölött bővült, ami a következő időszak megrendeléseire ad támpontot. A már meglévő szerződésállomány viszont még így is 42,5 százalékkal esett vissza decemberben az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipari termelői árak eközben 2011-ben 2,2 százalékkal emelkedtek 2010-hez képest. Ez infláció alatti emelkedést jelent. forrás: vallakozoi.negyed.hu

Tetőrendszerek az igényes építészet szolgálatában

A Földközi-tenger vidékén jelenik meg az egyre tudatosabb építési, tetőfedési technika eredményeként a fedélszékes, szaruállásos tetőszerkezet, s a karakteres kolostorfedés, melynek anyaga az égetett agyagcserép. A mai házépítés jegyei már felismerhetők a 10-12. század „kőépítészetében\", ahol előszeretettel alkalmazták a hódfarkú cserepet fedőanyagként. A 17-18. század nagyobb középületeinél már egyre összetettebb tetőszerkezetek készültek: a szelemenes székoszlopos, majd a függesztőműves fedélszékek. Az iparosodás lehetővé teszi a csapadékosabb vidékeken a fémlemez fedések szélesebb körű elterjedését. A bajor Adolf Kroher már fa sablonok alkalmazásával állította elő a cementcserepet. A századvég újdonsága a műpala, az azbesztcement. A 20. században felgyorsult a technika fejlődése és általa a betontechnológia tudománya is nagyot lépett előre. Egyre gyakrabban találkozhatunk a megszokottól eltérő formájú tetőkkel, új hőszigetelő anyagokkal és a vízszigetelő lemezek megjelenésével, melyek egyre korszerűbb szerkezeti lehetőségeket kínáltak a tervezőknek, kivitelezőknek. A korábban előszeretettel alkalmazott, megfelelő páratechnikai ismeretek nélkül tervezett és kivitelezett – egyhéjú, alacsony hajlású „lapostetők\" -et lassan kiszorította az igényes, megfelelő szakismeretet igénylő, átszellőztetett – kéthéjú, magastetők építése. Az ideális tetőnek megbízható védelmet, értékállóságot és esztétikai megjelenést kell biztosítania. A korszerű lapostetők fedésénél alapkövetelmény a vízhatlanság. A magastetők héjalásánál elég, ha csupán vízzáró, ami azt jelenti, hogy annyi csapadék juthat át a felületen, amennyi a tetőtérből károsodás nélkül, átszellőztetéssel, párolgással eltávolítható. A kis hajlású tetőknél alátét héjazatként tetőfóliát használnak, melyet a szilárd ajzatra (pl. deszkázat) fektetnek. A vízzárást döntően befolyásolja a tetőfedő elemek egymáshoz viszonyított takarásának módja, mértéke, vagyis az átfedése. A hosszoldalon átfedést biztosító hornyolt Alpesi tetőcserepekkel egyrétegű fedés, míg az oldalirányú átfedést nem biztosító Hódfarkú és Téglány betoncserepekkel csak kétrétegű fedéssel érhető el a kívánt vízzárás. A görbült tetőformák megbízható, műszakilag kifogástalan fedése csak horony nélküli elemekkel, kettős fedéssel, sok helyszíni vágással oldható meg. Hajlásszögtől függő tetőfedési jellemzők Hajlásszög Átfedés Léctávolság Szükséglet (fok) min.(cm) max.(cm) (db/m²) 25º alatt 10,5 31,5 10,58 25º-30º 9,0 33,0 10,10 30º felett 8,0 34,0 9,80 35º alatt 11,0 15,5 37,95 35º-40º 10,0 16,0 36,76 40º-45º 9,0 16,5 35,65 45º felett 8,0 17,0 34,0 A légréteg szerepe A szellőző légrétegnek tehát meghatározó szerepe van a tetőszerkezet kialakításban: Alacsonyabb külső hőmérséklet esetén, a nem páraáteresztő tetőfólia alsó felületén kicsapódik a pára és lecseppen. A légréteg ezt megakadályozza, továbbá a felületek kiszárítását is elősegíti. Ha nem megfelelő a légréteg, tehát rossz az átszellőztetés, akkor az elcsöppenő víz telítheti a szálas szigetelőanyagot, aminek következtében elveszti eredeti rendeltetését, vagyis hőszigetelő képességét. Amennyiben kivitelezési, tervezési hiba miatt az eresznél lezárják az 1. szellőző légréteg bevezető nyílását, nem készítenek ellenlécezést, vagy nem helyeznek szellőző cserepeket a tetőgerinc alatti sorba, akkor ezzel megakadályozzák a héjazat alatti levegőréteg áramlását, ezáltal a tetőszerkezet nem szellőzik át. A műszakilag nem indokolt hosszabb szarufák alkalmazása ugyanúgy csökkenti a légáramlást, mint az alacsonyabb lejtéssel készül a tetők kialakítása, ezért ilyen esetekben célszerű a szellőző légréteg vastagságát megnövelni. Összefoglalva a héjazat alatti 1. légréteg szellőztetésének elmaradása nyáron a tetőtér elviselhetetlen felmelegedéséhez vezet, télen az ácsszerkezetek befülledését, gombásodását eredményezi. A páraáteresztő tetőfólia alkalmazásánál viszont nem okoz gondot, ha a 2. légréteg átszellőztetése elmarad.A tetőszerkezet átszellőztetése a hó csúszás szempontjából is előnyös, mivel a beépített tetőtér felöl a felszíne felé áramló hő elvezetése meggátolja a tetőfedés olyan mértékű felmelegedjen, hogy azon a hó hirtelen nagyobb tömegben meginduljon. A 25º-75º tetőlejtésű szerkezetnél, 6 m-t meghaladó ereszmagasságnál, a közlekedőkkel határos tetőnél, - biztonsági megfontolásból fontos- annak teljes felületén szabályos ritmusban hófogó cserepeket vagy fém hófogókat, s az eresz mentén hófogórácsokat elhelyezni, hogy megakadályozzák a hó hirtelen lezúdulását. A hófogók mennyisége – a gyakorlati tapasztalatok alapján – a tető teljes felületére számolva: legalább 1,2-1,4 db/m². A tetőrendszer tartozékai A tető csapadékvíz elvezetésének elengedhetetlen tartozéka a Stabicor ereszcsatorna-rendszer, mely szín-, méret- és elemválasztékával kitűnően illeszkedik a különböző stílust képviselő héjalásokhoz. Elemei anyagában színezett, ütésálló, kemény, de rendkívül rugalmas PVC-ből készülnek. Anyaguk színtartó és időjárásálló. Festést nem igényelnek, s karbantartás nélkül is hosszú élettartamúak. A méretpontos csatlakozások és a beépített tömítések vízzáró kapcsolatokat, az erősített peremek nagy szilárdságot eredményeznek. Ragasztás, forrasztás és szegecselés nélkül egyszerűen, gyorsan felhelyezhetők, fémfűrésszel vághatók. Az ereszcsatorna bepattintható összekötő idomokkal, míg a lefolyócsövek egyszerűen egymásba illesztve toldhatók. Fontos szerep jut az ereszlemeznek, melyet a deszkára helyeznek, s alátét héjazat (tetőfólia) fektetése előtt az ereszcsatornával együtt kell felszerelni. A kémény és falszegély, valamint a szegélylemez és tömítőanyag szerepét fontos hangsúlyozni, ugyanis ezek a fal vagy kémény csatlakozásainak pontos, hézagmentes lezárására szolgálnak. A tekercsben forgalmazott szegély kézzel könnyen formázható, a felhelyezésnél kialakított forma tartósan megmarad. Különleges önhegesztő tulajdonsága révén egyszerűen toldható, szélesíthető, ollóval vágható. Teljes körű védelmet nyújt az eső és a hó ellen. Tetőfóliák A pikkelyes fedésű magastetők beépítésénél a héjazatok alá esetenként bejutó porhó, csapóeső károsíthatja a szerkezetet, elnedvesítheti a hőszigetelést. Ezért alátét héjazat készítése elengedhetetlen. Erre a célra felhasznált tetőfóliák választéka egyre bővül. Fizikai tulajdonságaik, hő- és páratechnikai jellemzőik, az ultraviola sugarakkal szembeni ellenállásuk, reflexiós képességük, szakítószilárdságuk vagy súlyuk alapján többféle csoportosításuk is lehetséges. - a részben párazáró műanyag fóliák anyaga PVC vagy polipropilén, háló nélküli vagy hálóerősítésűek, s a páralecsapódások miatt nagy felületen nem érintkezhetnek nedvességre érzékeny épületszerkezetekkel. -a páraáteresztő fóliák, melyek anyaga műanyagok, szövetszerű, de általában nem szőtt szerkezetűek. Páraáteresztő képességük miatt nem kell tartani páralecsapódástól, nagy felületen is közvetlenül érintkezhetnek más szerkezetekkel.(pl: deszkázat, hőszigetelés) -háló erősítésű, nem páraáteresztő, közepesen nehéz, polietilén tetőfólia,- elsősorban tetőáttörések vízelvezetésére szolgál. Ehhez nyújt segítséget a fóliagyűrű, ill. a minden nagyobb áttörésnél kialakítandó fóliacsatorna. A kéményrendszerek a modern fűtéstechnika kiszolgálói. Sokéves tapasztalat és állandó továbbfejlesztés eredményeként jöttek létre a speciális fűtési módozatokra kifejlesztett kéményrendszerek, melyek a következők: -a samott csőrendszer, -egyszerűsített hőszigetelésű szigetelt kémény, -hátsó szellőzésű szigetelt kémény, -a levegő-füstgáz kémény. Ezek közül a samott csőrendszer hosszú távú biztonságos megoldást nyújt és minden tüzelőanyaghoz használható 1100ºC-ig. A hátsó szellőzésű Schiedel kéményrendszer a kéményépítő szakmában csúcsminőségűnek tekinthető. Lényege az, hogy a köpenytégla sarkaiban csatornákat képeztek ki, és a legalsó köpenytéglában levő levegő bevezető nyíláson és a speciális lábazati téglán keresztül állandóan áramlik. A csatornákban az alulról felfelé áramló levegő a kéményből a leadott hőt és nedvességet magával ragadja és a szabadba szállítja.. A hátsó szellőztetés megakadályozza, hogy a nedvesség a kémény szerkezetében összegyűljön, ezáltal biztosítja a szigetelőréteg tartós hatását, és védi a külső köpenyt a károsodástól. A levegő-füstgázgyűjtő kémény a többszintes és több lakásos házak etázsfűtésénél jelent előnyt, ahol több szintet egy kéménykürtőbe kapcsolhatunk be biztonságosan. Minden kazán bármikor és korlátozás nélkül működhet és egyedileg szabályozható. forrás: epitinfo.hu